Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.

Irományszámok - 1869-1248. 1871-ik LIII. törvényczikk az 1848-ik évi törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fennmaradt jog és birtokviszonyok rendezéséről

6 1248. SZÁM. 17. §. A 14. és 15. §§. eseteiben a felek szabadon egyezkedhetnek a fölött: hogy a volt úrbérest terhelő pénzváltság helyett a földek egy része engedtessék át a volt földesúrnak. 18. §. A váltságösszeg után a birtokrendezés vógbefejeztónek napjától kezdve 5°/

0 kamat jár. 19. §. A váltságtőke ós járulókai a megváltott földet terhelik. A birtokos, ki a váltságtőke megállapítása után jön birtokba: jogelőde ellen a. hátralékok iránt visszkeresettel bir, a mennyiben azt különös kikötés meg nem szüntette. 20. §. A megváltás országos közvetítés utján eszközölhető, miről tüzetesen a jelen törvény 89., 90., 91: 92., 93., 94., 95. §§. rendelkeznek. 21. §. A váltság összege ós jelzálogi biztosítása felett a felek szabadon egyezhetnek, a mennyiben az állam közvetitésót igénybe nem veszik. Tiltva van ós semmis annak kikötése: a) hogy az egyes váltság-kötelezettek egymásért egyetemleges kötelezettséget vállaljanak; b) hogy a megváltandó földek, a mennyiben külön birtokosok kezén vannak, egyetemlegesen leköttessenek; c) hogy a községi vagyon magánbirtokosok váltságtartozásaiórt köttessék le jelzálogul. 22. §. Maradványföldek felszámításának helye nincs: á) oly községekben, a hol az urbór behozatalakor a jobbágytelkek száma nem határoztatott meg ; b) a hol az urbór végrehajtva vagy behozva nem volt; c) a hol a község az urbór helyett „regülativum instrumentum*-mai volt ellátva; d) a hol a volt úrbéresek 1848. év előtt bel- ós külbirtokaikat eldarabolva is szabadon adták és vették; e) a hol a maradványokra vonatkozó urbóri rendbeszedósi kereset 1857-ik óvi junius hó végéig meg nem indíttatott. Y-ik Fejezet. Erdei haszonvételek. " 23. §. Urbóri rendezés alá nem esnek, hanem a volt úrbéresek tulajdonát képezik azon erdők vagy erdőrészek: * a) a melyek már az urbérben vagy az azt pótló „regulativum instrumentum"-ban, mint saját községi, vagy házhoz osztott erdők fordulnak elő; b) a melyek akár az urbór vagy az azt pótló „regulativum instrumentum* behozatala előtt, akár azután, örök szerződós vagy végérvényes itélet utján a községnek'kizárólagos haszonvételéül adattak át. A mennyiben ilyen erdőkben vagy erdörószekben egyedül csak a volt földesúr tisztjei vagy cse-