Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.
Irományszámok - 1869-1223. Az állandó vasuti bizottság jelentése a közmunka és közlekedési minister által a Sink (VAlea cinculiu) pataknak Kis Sink és Vojla községek határában leendő szabályozásról előterjesztett törvényjavaslata tárgyában - 1869-1224. Törvényjavaslat a feloszlatandó első folyamodásu kir. törvényszékekhez kinevezett biráknak további alkalmaztatásáról
1224. SZÁM. 363 tandó kir. törvényszékeknél alkalmazott elnökök szolgálattétel végett a kir. táblához, az ülnökök pedig valamelyik elsőfolyamodásu törvényszékhez osztatnak be, s eddigi fizetésük mellett birói teendőket végeznek, addig is — mig vagy véglegesen ki nem neveztetnek, vagy a szolgálatra képtelenekké válván — nyugalomba nem helyeztetnek. Ezen rendszer által a közérdek öszhangzásba hozatik az egyénnek törvényileg biztositott jogával, mert a törvényszerűen kinevezett biró, továbbá is birói teendőket fog végezni, s az állam nem fog terheltetni nagyobb kiadással, mint a mennyit a törvénynél fogva az illető egyén irányában elvállalt. Az ujolag ki nem nevezett, de a jelen törvényjavaslat folytán beosztandó bírónak ugyanis csak az eddig viselt hivatalával járó fizetéshez lóvén joga: ez, valamint eddigi illetményei, neki továbbra is biztosittatnak; de midőn az illetőnek joga a megváltozott viszonyok között is lelkiismeretesen megóvatik : egyszersmind a viszony másik része is fenntartatik, melynélfogva a fizetés nem ingyen, hanem a megfelelő munkáért biztosíttatott. Az igazságügyminister nem látta czólszeriinek a beosztandó birák elhelyezését több birói állomás rendszeresítés által eszközölni: eltekintve ugyanis attól, hogy az eddigi elnökök — amennyiben azok egyéb dicséretes tulajdonságaik mellett sem neveztettek ki a felállítandó törvényszékekhez elnököknek — csakis valamelyik kir. táblához lettek volna, mint birák, alkalmazhatók, itt pedig a létszám törvény által lévén meghatározva, azt megváltoztatni nem is volt az igazságügyministernek joga; hozzájárul még az is, hogy az uj organismus megindítása előtt, a szükséges tapasztalat hiányában nem akart az elsőfolyamodásu bíróságoknál több rendszeres birói állomást megállapítani, mint a mennyi egyelőre elegendőnek látszott. A szaporítás a netalán mutatkozó szükséghez képest később is eszközöltethetik; addig azonban, mig erre nézve kimerítő alapos tapasztalatok szereztetnek: a rendelkezés alatt álló kir. bírósági ülnököknek beosztása által, az egyes helyeken mutatkozó hiány azonnal pótoltathatik. így, amint ezt már előreláthatólag is bizonyosnak lehet állítani: á pesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél, a törvény által meghatározott 6 biró nem lesz képes az összes teendőket elvégezni, minthogy az eddig fennállott pesti kir. váltótörvényszóken csekélyebb ügykör mellett is 8 biró ós 4 birói szavazattal felruházott jegyző volt elfoglalva, s 1870-ben 85,420 beadvány érkezett a váltótörvónyszókhez, melyből egyenlő felosztás szerint mindenik bíróra 7118 4 /i 2 darab esik. Ezen mennyiség, ha 6 biró közt osztatnék el: mindenikre 14,236 8 / 12 ügydarab jutna, — a minek feldolgozására egy egyén nem képes. Ezen törvényszéken tehát már a meginduláskor szükséges lóvén segíteni, ez eszközöltetni fog az által, — hogy ahoz 2 — szükség esetében több biró osztatik be, a bizonyos idő elteltével — ha a tapasztalatok nyomán annyi uj birói állomás lesz rendszeresíthető, a mennyi az ügyforgalom szerint meg fog kívántatni. A mi a törvényjavaslat részletes intézkedéseit illeti: az elsőfolyamodásu kir. törvényszékek elnökei a kir. táblákhoz, az ülnökök és pótülnökök pedig valamelyik első fokú bírósághoz osztatnak be. Ezen intézkedést a czólszerüség javasolja: minthogy nem volna tanácsos az elnököket — mostani nagyobb fizetésükkel, az első folyamodásu bírósághoz áttenni. A törvényjavaslat 1-ső §-ában nem foglaltatnak a bányatörvónyszéki elnökök, sőt ezekre nézve a 3-ik §-ban azon kivétel állapittatik meg: hogy csak az esetben osztatnak be a kir. táblához, s tartják meg fizetésüket — ha egyszersmind egyéb államhivatalt nem viseltek. Ezen mtózkedósek oka abban van: mert oly elnökök, kik egyszersmind bányakapítányok, ez utóbbi minőségüket megtartják, s egyébként is ezekre, mint nem kizárólag bírákra, az 1848: XXIX. t.-ezikk 1-ső §-sa nem alkalmazható. A 2-ik §-sa szerint az első fokú kir. törvényszékekhez kinevezett birák ós pótbirák, ülnökök ós pótülnökök, valamint a bányatörvónyszékek „előadó ülnökei" a felállítandó elsőfolyamodásu bíróságokhoz osztatnak be. Amint a szövegezés mutatja: az intézkedés nem terjed ki sem a váltótörvónyszéki jegyzőkre — habár szavazati joggal ruháztattak fel, sem a bányabirósági úgynevezett, „szakértő ülnökökre*. Ezen meg46*
