Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1096. A kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottság jelentése az igazságügyminister által előterjesztett 786-ik számu törvényjavaslat tárgyában - 1869-1097. Törvényjavaslat Magyarország cziméről

84 1097. SZÁM. Jobbra két ezüst folyó által felosztott paizsnak felső kék mezejón hat águ arany csilag, a kát folyó közti vörös mezőn természetszinü futó nyest, az alsó tiszta mező kék szinü: (Mai Slavonia). Balra kék mezőn három, 2, 1, koronás oroszlánfő: (üalmátország). Egy félig Horváth- félig Magyarország vértét megfekvő kis paizs rózsaszinü arany damascirozott mezejón két fejü és két testű sas, mely korsőn áll, az utóbbiból viz ömlik, a két sas fölött herczegi korona lebeg; mindez természetszerű színben. Jelszó: „Indeficienter" : (Fiume). A nagy közös paizson nyugszik Magyarország koronája. Koronatartó fehér ruhába öltözött növekedő angyal, a paizsot, mindegyik oldalán, egy-egy szinte fehér ruhába öltözött lebegő angyal tartja. Horváth Mihály s. k. bizottsági elnök, Henszelmaun Imre s. k. bizottmányi előadó. Melléklet a 1097. sz. irományhoz. Indokolás." Az ofszágok és nemzetek czimerei, korszakias országos alakulások alkalmával keletkeztek és váltoozak. A Magyarországot ért utolsó korszakias fordulat hasonlóképen igényleni látszik ezimerének átalakítását. Már az osztrák monarchia ezimerének megváltoztatását is maga után vonta Magyarország ujabb birodalmi közjogi állása. Midőn azért az alulirott bizottság a t. képviselőház álial Magyarország czimere hibátlan alakjának meghatározására kiküldetett, önkényt felmerült előtte azon kérdés, mikép volna a magyar birodalomnak, vagy is Magyarországnak és Társországainak közjogi viszonyánál fogva egyszersmind annak czimere is ezen átalakuláshoz képest újonnan megalakítandó? Ennélfogva az országos czimer hibátlan alakjának meghatározására kiküldött bizottság bátorkodik az összes magyar birodalom összeszerkesztett czimerét előterjeszteni, előreboesátva az ebbeli javaslatot indokoló történeti előzményeket. A tulajdonképeni Magyarország ezimere két elemének egyike; a kettős kereszt sajátkép az ország, — másika; a nyolez pólya az Árpádház czimer alakjának tekintetik. Az első nézet helyes, ós ámbár a kettős kereszt legelőször csakis III. Béla, azaz a valódi heraldika fejlődése korában jelenik meg e király érmein tökéletes heraldikai alakban : nem tagadhatni, hogy ezt már e király előtt is az apostoli ország jelképének, symbolumának nézték ; miért is Hartwick püspök Szent István legendájában mondja: „Orucem insuper ante, regi, f-rendam, velut in signum apostolatus misit." (II.Silvester). Ellenben III. Béla korában az Árpádház czimer-alak>a nem a pólya volt, hanem az oroszlán; mi világosan kitetszik Imre királynak 1197-ben kelt azon okmánjából, melyben Ursino Istvánt saját családja czimeróvel e szavakban adományozza: „arma etiam seu insignia ipsuis Domini et patris nostri et nostra; scutam et desupér galeam, de summitate ipsius galeae Leonis anteriorem medietatem etc., donamus." (1. Fej. Cod. Dipl. II. p. 304), Tís hogy az oroszlán e korban, nem csak sisak-diszként, hanem mint valóságos heraldikai alak a paizson is használtatott, bizonyítja még több eredeti pecsét, nevezetes arany bulla, u: m: Imre királyé, egy 1202-ben s II. Endréé egy 1221-ben kelt okmányán (1. Pray