Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1118. Az állandó pénzügyi bizottság általános jelentése az 1872-ik évi államköltségvetés tárgyában

240 1118. SZÁM. 5 1|. alatti melléklet a különvéleményhez. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister költségvetésében: A rendes kiadások között. A 3-ik czim 12. rovata alatt közgazdászati előre nem látható eszközlésekre 10,000 frt. kéretik megszavaztatni. Ez véleményük szériát nem egyéb, mint általános rendelkezési alap a földmivelés-, ipar és kereskedelmi ministerium részére; s miután ezen ministerium különböző czéljaira már különben is több rendbeli tótelek vannak oly mérvben, mint az ország pénzügye engedi, megszavazva; részünkről a tételt törlendőnek véljük. A 12-ik czim alatt a póstajövedóknól, 368,000 írttal több kiadás irányozatatik elő, mint az 1871. évre előirányozva volt. Ezen kiadási többletet leginkább az okozza, hogy a minister száz uj posta állomást szándékozik felállítani, a mi mind a személyzetnek szaporítását, mind sok egyéb költségeknek öreg­bt dósét szükségképen maga után vonja. Nem vesszük kétségbe, hogy a közszolgálat ezen ágának tökéletesítése a nemzet gazdaságra igen jótékony hatású, sőt fejlődésének egyik feltótele, s azért a posta intézményét nem is számítjuk az állami háztartásnak azon ágazatai közé, melyeknek kezelésénél a főszempontot az államjövedelmeinek öregbítése képezi, hanem ezen intézménynek tökéletesítését, jelesül uj postai állomások felállítását az állam javára tett beruházásnak tekintjük. Ezen tekinteteknél fogva mind azon jövedelmet, melyet a posta egy évben valósággal behoz, a következőben annak tökéletesítésére forditandónak véljük : de azt, hogy a postának azon bizonytalan jöve­delme is, melyet könnyen tévedhető előleges számitások szerint az év folyta alatt talán bohozand, úgymint a ministeri költségvetés tervezi, ezen intézménynek kiterjesztésére előre elköltessék, helyes gazdálkodásnak annál inkább nem tartjuk, mert a postai közlekedés az ipar és kereskedés főbb gyülponíjain kótségenkivül évről évre jelentékenyen öregbedik: de a most felállítandó uj postai állomásoknak legnagyobb része ezek közé nem sorozható, s a jövedelmet a felállításukhoz szükséges költségekhez aránylag vagy épen nem, vagy csak más szomszédpóstai állomások jövedelmének csonkításával szaporitandja, másrészről pedig épen azért, mert a postai állomásoknak szaporítását beruházásnak tekintjük, melynek ez okból nem is a rendes, hanem a rendkívüli kiadások között kellene helyet foglalni, azt hiszszük, hogy egyrészről a postaállomásoknak főkép oly tömeges szaporítása, mint az, mely terveztetik; ha nem akarjuk, hogy a minister az állampénztárát súlyos kiadásokkal tetszése szerint terhelhesse, a megkívántató költségnek országgyűlési megszavazás nélkül csupán közigazgatási utón nem eszközölhető : másrészről pedig akkor, midőn a póstajövedék még jövedelmet nem mutathat fel, valamint más beruházásoknál ugy ennél is, bizonyos módot és mórtéket kell tartani magának a törvényhozásnak is hazákban, mely azon szerencsétlen helyzetben van, hogy a beruházásokat csak magas kamatú kölcsönpénzzel eszközölheti. A postának 1870. évi jövedelmét a külfölddel fennálló kölcsönös leszámolásoknak elkósóse miatt számszerint meghatározni nem lehet, a ministerium azt ezen reánk nézve renclszerind szenvedőleges leszámo­lásoktól eltekintve 20,836 frtra számítja, s ha már most tekintetbe vesszük, hogy magának a Pesten jelenleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom