Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1115. A „tizenötös bizottság” jelentése az „ipartörvényjavaslat” tárgyában

180 1114—1115. SZÁM. sorok és utczák keletkeznek, a városnak mindazon költségei előállandnak, melyeket ez más lakott városrészekben viselni kénytelen. A szigeten gyakorolt kir. kisebb haszonvételek ennek egész birtoklásával együtt járván, oly magán tulajdont képeznek, melyhez a nélkül, hogy azok a tulajdonos beleegyezésével megváltatnának, nyúlni nem lehet. A sziget tehát a kir. kisebb haszonvételek dolgában oly viszonyba jő a fővárossal, mint a szabad királyi városok területén létező más curiák; csakhogy a szigeten az egyesitás előtt létezett állapot érintetlenül kell, hogy hagyassák, — mert a sziget most válik a főváros alkatrészévé, a magánjogi viszonyok tehát az egyesítés által változást nem szenvedhetnek. 1115. szám. A „tizenöt ös bizottság

66 jelentése az „ipartörvényjavaslat" tárgyában. A képviselőház 1871. évi sept. 22-én tartott 364. ülésében elhatároztatott egy 15 tagból álló bizottságnak oly czólből való megválasztása, hogy az az ipar- és kereskedelmi minister által 1869-ben (90. szám) benyújtott ipartörvényjavatlatot, a központi bizottságnak erre vonatkozó, 1870. évben (270. sz.) beadott jelentésével együtt tüzetesen tanulmányozván, ós ha szükségesnek látja, — a házszabályok 116. §. értelmében szakértőket is meghallgatván, véleményes jelentést terjeszszen elő, ezen bizottsági jelentós egyenesen a ház tárgyalás alá fogván bocsáttatni. A bizottság küldetésében haladék nélkül eljárt, s miután részletes tudomást szerzett magának a helybeli és vidéki iparosok által a képviselőházhoz intézett iparkérvények tartalmáról, az igazság ós belügymmisteriumok nyilatkozatairól, az országos iparegyesület, több ipar ós kereskedelmi kamara véleményes jelentéseiről, a pesti ipar ós kereskedelmi kamara küldöttségéhez, több helybeli gyáros ós az itteni munkás-egylet megbízottjához intézett kérdésekre adott feleletekről is az „ipartörvényjavaslat" keretét olykópen állapította meg, hogy abba a rendes kereskedést is bele vonta, s az áthágásokat ós büntetéseket külön fejezetbe sorozván, ime e beosztással látta el javaslatát: 1-ső fejezet: Az ipar megkezdéséről. 2-ik fejezet: az ipar gyakorlásáról. 3-ik fejezet: a segéd-személyzetről. 4-ik fejezet". az ipar-társulatokról. 5-ik fejezet: az áthágásokról és büntetésekről. 6-ik fejezet: az iparhatóságokról és az eljárásról. Az utolsó §§. egyike (103) megnevezi azon iparágakat, melyek az ipartörvóny rendelkezése alá nem esnek. Ezen a korábbiaktól lényegesen eltérő szövegezésű ós beosztású „ipartörvónyjavaslat"-ot ide mel-