Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1114. Törvényjavaslat Buda és Pest fő- és szabad királyi városok beligazgatási szervezéséről

174 1114. SZÁM. * Addig is pedig, mig e részben a törvény megalkottatnék, a rendőrség jelen állapotában szükségképen meghagyandó, mert a fővárosi tisztújítás valószínűleg előbb fogván megtartatni, semmint a fővárosi rendőrségről készített törvényjavaslat törvénynyé válhatnék, az alkotandó törvény értelmében szervezendő rendCrsóg személyzetének uj választás alá bocsátása mellőzendőnek tartatott. A fővárosi törvényhatósági bizottságról most következő III. fejezetnek sarkpontját a 18. ós 19. §. képezi, melyben a fővárosi bizottság alakulási és választási módozata van meghatározva, miért is mellőzve a többi §§-ok részletezését, melyek mind a 17., 18. ós 19. §§-ok folyamányai, ezen utóbbi fő fontosságú §-ra összepontositott indokolás, a következőkben adatik elő : Ezen §§-ban foglalt eltérés a municipalis tőrvénytől, abban leli igazolását, hogy a bada-pesti közönség legvagyonosbjai nagyobb részben az ipar- ós kereskedelmi és a pénzvilág köréből valók, ezek mellett van még néhány nagybirtokos, kinek itt háza van, ós ki az évnek csak egy részét tölti a fővárosban. Amazok igen kevesek kivételével teljesen üzletüknek élnek, arra, hogy a közgyűlésekben néhány órán át ha nem is hetenkint, legalább havonkint részt vegyenek, idejük nincs, mint ezt a tapasztalás — mert közülök számosan városi képviselők most is — bizonyítja. A Buda-Pesten lakó nagybirtokosok pedig, kik mint háztulajdonosok a legnagyobb adófizetők közt szerepelnek, vagy saját megyéjükben vaunak elfoglalva, vagy a város hatósági életétől magokat önként távol tartják, eddig ugyan a fenntemlitett kétrendbeli legtöbb adófizetők sorából városi képviselőkké jókora számmal megválasztottak közül igen kevesen tanúsítottak a város hatósági élete iránt oly részvétet, minő annak egyik főfeltételeként megkívántatik. A föladat ennélfogva az volt, hogy a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. XLIl t. ez. 19. §-a helyett a bizottság megalakítására nézve más módozat találtassák, mely a főváros kivételes viszonyaira czólszerüen alkalmazható. Ennél pedig a főfigyelmet arra kellett fordítani, hogy a javaslatba hozandó ujabb módozat: a) a törvény által kimondott alapelvekbe ne ütközzék a többi törvényhatóságokra nézve törvényileg elrendelt eljárási módozattal, tehát lehető összhangzásba hozassék; b) hogy a fővárost képezendő alkatrészek viszonyainak és a hatósági élet követelményeinek megfelelőleg szerkesztessék. Biztosítani egyrészt a közteherviselés elve alapján a bizottság felerészének megalakítására azoknak a törvény által már jogosultnak elismert befolyását, kik az állam szükségletei fedezéséhez legnagyobb részben járulnak; de biztosítani egyúttal a munkálkodási képesség, és a közügy iránti érdekeltség számára a müködhetós szabadságát, a fővárosi bizottság egész körében : ezeket tűzte ki magának a kormány föladatául, a törvényjavaslat e szakaszánál. És e nózpontok voltak az előterjesztett külön javaslatok megbirálásánál is irányadók. Az ezen törvényjavaslat 18. ós 19. §§-aiban megszabott választási módozat szerint a bizottság tagjainak egyik felét választókerületenként ugyanazon választókerületben legtöbb államadót fizetők közül, a fizetett adó mérvéhez képest megállapítandó sorrendben, ós akkora számban összeirt választó választja, hogy a választókerületre eső bizottsági tagok felerószóre ötször annyi választó essék. A bizottsági tagok másik felét szintén választókerületenként, az országgyűlési képviselőválasztásra képesített többi polgárok választják. A főváros számára a törvény által engedett legnagyobb számban 400 bizottsági tag lóvén meghatározva, ebből 200-at 1000 legtöbb államadót fizető fogna választókerületenkint választani. Választókerületenkint azért, hogy a bizottsági tagok ezen fele részének is megválasztásában minden városrósz aránylag részt vehessen, ós bármelyik városrósz mellőztetésót ne panaszolhassa; mi a különböző érdekek lehető kiegyenlítésénél, ós a íőváros belső összetartása és egysége érdekében, nagy fontosságú mozzanat. Megemlítendő még e pontnál, hogy a fenntemlitett 1000 választó a főváros egyetemes adóösszeirási lajstromában körülbelül a 300 forintnál többet adózók közt foglal helyet, és ha némely választókerü-