Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1114. Törvényjavaslat Buda és Pest fő- és szabad királyi városok beligazgatási szervezéséről

• 1114. SZÍM. 171 Végre a fővárosnak a 3 város eddigi költségvetései szerint megállapított összes jövedelme 2.902,478 frt. kiadása 3.845,876 frt, melyek ellentartásából mutatkozó 943,398 ftnyi bevételi hiánylat a 3 városban jelenleg is kivetett átla­gos 20°| 0-nyi községi pótlókkal fog fedeztetni. A fővárosi összes vagyoni állapot a miatt nem mutatható ki tisztán, mivel Pest város vagyon­sági leltára, mely több év lefolyása óta be nem küldetett, ép most áll ujabb összeállítás alatt. A belügyministeriumnál létező adatok után azonban biztosan állithatni, hogy a) mindhárom város tartozásai, a tényleg létező cselekvő vagyon értéke, ós az évi jövedelmek által teljesen födöztetnek; s a tartozásoknak ugy évi rendes törlesztése, mint a kamatok fizetése biz­tosítva van. b) hogy a tartozások levonása után tisztán maradó cselekvő állapot hozzávetőleges számítás sze­rint, a 20 millió forintot jóval fölülmúlja, c) hogy e városoknak szemmel látható folytonos gyarapodása által a közjövedelmek is évről-évre jelentékenyen szaporodnak, minélfogva biztos kilátás mutatkozik arra, hogy a városok egyesítése által a közterhek nagyobbodni nem fognak, és hogy az újonnan alakítandó főváros rendes közigazgatási szükségle­teit sajátjából födözni képes leend. A 3. §. második kikezdósóben foglalt rendelkezés abban találja indokolását, hogy Buda-Pesten a városi közvagyon elidegenítés és újnak megszerzése körüli intézkedések oly gyakoriak, mikép az ügymenet jelenleg teljes folyamatban levő fővárosi szabályozás hátrányára igen megnehezittetnék, ha az elidegenített vagy megszerzett városi közvagyon értékére minden tekintet nélkül, az erre vonatkozó közgyűlési határozat vég­rehajtása, mely különben is legtöbb esetben a fővárosi közmunkák tanácsa elé kerül: még a ministeri jóvá­hagyástól is tétetnék függővé. Kívánatosnak látszott tehát az érték a minimumát határozni meg, melyen alul a közgyűlés határozatára a felsőbb jóváhagyás mellőzhető. A 7. §., mely a fővárosi egyetemes közigazgatási költségeknek a 3 város közjövedelmeinek aránylagos igénybevétele által födözóséről rendelkezvén, az összes városi közvagyon közösitése, a cselekvő­ségek és tartozások együttes vagy külön kezelése kérdését az átmeneti intézkedések VIII. fejezetében emii­tett közgyűléseknek tartja fenn. Azon oknál togva látszott szükségesnek, mert mind a mellett, hogy az enquete bizottság e tárgyra nézve a törvényjavaslatba külön intézkedést tétetni nem kivánt, és előterjesztett tárgyalásaiban nem is emiitett fel bármi akadályt, mely a városok közvagyonának összesitése, együttes kezelése, és a főváros közös czóljaira fordítása indokából a teljes és feltótlen egyesítésnek útjában állhatna, mégis az egyesítés biztosítása ós minden a jövőben keletkezhető vitás kérdések mellőzése indokából kívánatos, hogy az illető városi törvényhatóságok, melyeket a közvagyon feletti rendelkezés, és közköltségek teljes fedezése után fennmaradó jövedelmek miként kezelése, és hova fordítása iránti elhatározás első sorban illet, e rész­ben nyilatkozzanak és egymásközt végleges megállapodásra jussanak. Az ugyanezen szakasz elején foglalt azon kikötés, hogy a fővárost képezendő városok közjövedelmei egyenlően értékesíttessenek, a pótlókok pedig egyenlő adózás mérve alapján számítandó százalékokban vet­tesenek ki, a közteherviselés elvének megóvása, és a költségekhez hozzájárulás helyes arányának biztosítása érdekében, mellőzhetlennek ismertetett. A községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. t. ez. VIII. fejezetének a községek háztartását tárgyazó főbb szabványai, melyek az e részben alkotandó törvény szerint a szabad királyi ós önálló hatóságjoggal felruházott egyéb városikra is alkalmazandók lesznek, ezen javaslat 72. §-a értelmében a főváros is átve­endőknek határozotattak. Mivel azonban az idézett községi törvény VIII. fejezetének alkalmazása mellett is a községi ház­tartások főbb ágainál a községi javadalmak értékesítésére nézve a különböző eljárás kizárva nincs, sőt szük­22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom