Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.
Irományszámok - 1869-1114. Törvényjavaslat Buda és Pest fő- és szabad királyi városok beligazgatási szervezéséről
172 1114. SZÁM. <*» ségkópen előálland, ez utóbbit az egy törvény hatóságot képezendő fővárosban az esetre is, ha a közvagyon nem közösittetnék, ós a jövedelmek külön kezelése határozatnék el, annál inkább mellőzni kell, mert ellenkező esetben mint már fennt mondatott, nemcsak, a közköltségek födözékóben aránytalanság álland elő* hanem a közérdek és az ennek előmozdítására ügyelő közigazgatás is hátramadást szenvedne. A javaslatban hozott egyenlő értékesítés következményei gyanánt említhetők: a) mindennemű városi illetékek, jelesül a kövezet, vásárvám, helypénz, a partjavadalom díjjegyzékeinek az egész fővárosi területre egyenlő megállapítása és ezek kezelése körül egyenlő eljárás behozatala b) a kir. kisebb haszonvételek, jelesül az italmérés illetékeinek egyenlő megszabása és egyenlő kezelése — oly dolgok, melyek eddig Budapesten nem léteztek — pedig bizton lehet állítani, hogy a fentebbi két pont életbeléptetése által a főváros iparossága és kereskedelme, továbbá a közszolgálat sokat nyerne és a városi javadalmak is kitelhetőbben értékesíthetők volnának. Közadózás tekintetében a 3 város között csupán a házadónál létezik különbség, a mennyiben Budapest a házbóradó L, Ó-Buda pedig a házbéradó II. osztályú kiszabása szerint van megadóztatva. A községi pótlókok kivetésénél csupán Budánál van eltérés, mert az itt már 3 év óta behozott házbér-krajczárok (a házbér minden forintja után 2 kr.) sem Pesten, sem Ó-Budán, de — Pozsonyvárost kivéve — másut az országban nincsenek. Ó-Budának házbóradó tekintetében Budapesttel egyenlősítése, amannak az eddiginél 16,985 frttal nagyobb megadóztatását fogja maga után vonni; ez utóbbi körülmény terhesnek látszó volta azonban azzal szemközt, hogy Budapesttel egyesítés által Ó-Buda eddigi minden tekintetben elhanyagolt állapotából kiemelkedik, hogy mint a főváros egyik egyenjogú alkatrésze, amannak minden előnyeiben osztozni fog, végre hogy az ingatlanoknak itt is jelentékenyen gyarapodott értéke e megoldást, mely nem a községet, nem is a háztulajdonosokat, hanem a lakókat órendi, ép ugy el fogja birni, mint elbírják Budának vagy Pestnek* hason körülmények közt lévő szegényebb városrészei — tekintetbe is alig jöhet. Budán létező házbér-krajczárok mint külön községi pótlók az egyenlő megadóztatás életbeléptetésének útjában nem állhatnak. Yagy elfogadja a házbór-krajczárt, mint a nagyobb városokban legigazságosabbnak mondható adónemet, Pest és -Ó-Buda is fogadni, mi által egyetlen krajczár kivetése után Pest jövedelmei körülbelől 100,000, Ó-Budáé pedig 2654 forinttal gyarapodnának — vagy ha nem, ugy az adó e neme Budán is meg fog szűnni, és az ez által beállandó mintegy 12,000 frtnyi veszteség nem oly nagyszerű, hogy ezt az összes háztartás más ágainál kipótolni ne lehetne. A községi adópótlók Pesten jelenleg 20°| 0 Budán 23V 2 °| 0 Ó-Budán pedig 25%-ot teszen; a budai 23^2 krban azonban már az iskolai 5°| 0-nyi pótlók is bennfoglaltatik, ós igy adópótlókul Buda fizet legkevesebbet; mindamellett a különbség a három város közt oly jelentéktelen, hogy ennek kiegyenlítése épen semmi gyakorlati nehézséggel nem fog járni. A 4. ós 6. §., mely a fővárosi hatóság kiterjedéséről, ós a fővárosi illetőség meghatározásáról szól, a községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. t. ez. II. fejezetéből azon oknál fogva vétetett ide át, mert ugy a törvényhozás, mint a kormány kebelében elhatározott dolog, hogy a községi törvénynek ezen és még más alább elősorolandó szakaszainak, a szabad királyi és önálló hatósággal fölruházott egyéb városokra is alkalmazásáról, legrövidebb idő alatt külön törvény alkottassék. Ezen üdvös intézkedésnek tehát a fővárosra is kiterjesztése ez által teljesen indokoltatik. Az árva- és gyámhatóságról rendelkező 8. §-ban annyiban törtónt a köztörvényhatósági törvóny hasontárgyu 8. ós 9. §§-aitól eltérés, a mennyiben: a) az árva- és gyámhatóságot a fővárosi törvényhatóság nem egy állandó központi árvaszók, hanem a közigazgatási tanács utján gyakorolja; b) az árvaszék személyi szervezete, nem határoztatik meg, hanem ugy a szervezet, mint a tanács
