Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.
Irományszámok - 1869-1114. Törvényjavaslat Buda és Pest fő- és szabad királyi városok beligazgatási szervezéséről
170 1114. SZÁM tényleg, valóban kiegószitő rész, és mindkettő csak a fővárosok közvetlen közelsége által nyer életet és jelentőséget. Akkor tehát, midőn a fővárosi törvényhatóság területének kikerekitéséről van szó, és midőn nincs ok vagy legyőzhetlen akadály, mely e két területnek a fővárossal egyesítését ellenezné, azoknak a fővárosi közigazgatás keretén kivül hagyása ellenben a gyakorlati életben számos nehézségeket szülae, ezen két területnek a fővárosival összesítése elfogadhatónak ismertetett. Midőn azonban a kormány a főváros ekónti alakítása eszméjét felkarolandónak vélte, egyúttal fontolóra vette az érveket, melyek a közkormányzat ós közérdek szempontjából nevezett városoknak egy fővárossá alakítása mellett szólanak. A magyar államnak oly központra van szüksége, mely a magyar állam érdekeinek valóságos gyülhelye, ezeknek legfőbb támasza, és előmozdítója legyen, mely a magyar államiság eszméjét méltóan képviselje, ós a nemzeti fejlődós érdekében ugy szellemileg, mint anyagilag a részekre ellenálihatlan vonzerőt gyakoroljon. B központ egy hatalmas, alkatrészeiben egységesen szervezett főváros; mely a nemzet szellemi és anyagi fejlődésének leghathatósabb eszközeit folytonosan gyűjtögetve helyhatósági intézményeinek, lehető legczólszerübb berendezése ós kezelése által egyúttal a jó rend, a valódi műveltség ós társadalmi magasb élvek kellemes gyülhelyévó váljék. Az állam érdéinek hathatós előmozdítása a helyhatósági intézmények czól szerű berendezése és kezelése a fővárosban nem képzelhető a nélkül, hogy a közigazgatás, mely egyrészt az állam fenntartására és erősbitósóre szükséges eszközöket szolgáltatja, másrészt pedig a lakosság jólétéről, kényelméről ós jogosult igényeinek kielógitósóról kell hogy gondoskodjék, egységesen ós öszhangzó működésre képesen ne szerveztessók. A törvényhatósági összes működés ós végrehajtás egységes berendezóse és ez utóbbinak minden irányban biztosítása, a központban annyival inkább szükséges, minél nagyobb mérveket ölt itt az évről évre gyorsan szaporodó népesség ós a mindinkább fejlődő ipar és kereskedelem sök oldalú igényei által előidézett hatósági teendők halmaza, melyek gyors ós szabatos ellátást kivannak. Ily egységesen szervezett, és a hozzá kötött igényeknek megfelelhető fővárosa Magyarországnak még nincs. A sok nemű érdek által egymáshoz fűzött testvérváros két különböző törvényhatóságra oszlik ; mi által az együttes működés, az együtt haladás és gyarapodás, az állami és városi közös érdekek hatályos előmozdítása, nem csak lehetetlen, hanem sok esetben épen a törvényhatósági különállás válik a közérdek hátrányára. A két város részről külön gyakorolt különnemű vámok ós városi illetékek szedése által az ipar és kereskedelem, nemkülönben a mindennapi szükségletre szolgáló czikkek kétszeresen vannak megadóztatva; és így épen a főváros életére a kereskedés ós közforgalom akadálytalan fejlődése megnehezítve. És minden hatósági intézkedós, mely ugyszólva mindennap előforduló esetekben a szomszódváros területére átviendő, vagy itt tovább folytatandó, közvetlenül nem, hanem csak minden egyes esetben külön megkeresés utján ós a testvér hatóság közreműködésével hajtható végre. Van végre a testvér város kebelében számos közérdekű teendő, melynek sikeres véghezvitelére mindkettőnek közreműködése szükséges, minek azonban együttes intézkedhetés hiányában a közérdek hátrányára el kell maradnia. Ezen indokok vezérelték a kormányt arra, hogy a fővárosnak akkónti alakítását ajánlja, mint az a törvényjavaslat 1. és 2-ik §-ában körül irva foglaltatik. Ezen javaslatnak a törvényhozás részéről elfogadása esetében a főváros népessége a legújabban eszközlött nópösszeirás adatai szerint 270,476 lélekből fog állani. A fővárosban létező házak összes száma tószen 9404-et. A fővárosi összes terület 29,892 hold,
