Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.
Irományszámok - 1869-1114. Törvényjavaslat Buda és Pest fő- és szabad királyi városok beligazgatási szervezéséről
1114. SZÁM. 167 kezelése czélszerübbnek mutatkozik, ezen kezelés módjáról és azon arányról, mely szerint a főváros önkormányzati és közigazgatási közös költségei az egyes városi közjövedelmekből födöztetui, a maradék összegek pedig az egyes városrészek rendelkezésére bocsáttatni ós kezeltetni fognak (7. §.) A küldöttség munkálata fölött egy közös ujabb közgyűlés határoz, s megállapodásait megerősítés végett a belügyministernek terjeszti fel. 83. §. A helybenhagyott határozatok alapján a belügyminister által összehivandó, ós a főispán elnöklete alatt tartandó ujabb közös közgyűlés megválasztja az igazoló ós biráló választmány tagjait, s az összeirási, illetőleg szavazatszedő bizottmányokat, a jelen törvény értelmében kitűzi a választások határidejét, s általában megteszi mind azt, a mit a jelen törvény életbeléptetése megkíván. 84. §. Az ó-budai királyi kisebb haszonvételeket ós mindazon javadalmakat, melyek a magyar királyi kincstárt Ó-Buda mezővárosában földesúri jogon illetik, a főváros magának tulajdonkóp megszerezheti, ha vagy ezen haszonvételek és javadalmak mostani jövedelmük szerint megállapítandó tőkeértékét a magyar királyi kincstárnak megtéríti vagy pedig a mostani jövedelmek pontos fizetését a magyar királyi kincstárnak biztosítja. A közelgő arányosítása iránt a magyar királyi kincstár és Ó-Buda mezőváros közt folyamatban levő tárgyalások azonnal befejezendők, ós ugy Ó-Budának mint az államkincstárnak a közlegelőből juttatandó rész barátságos egyessóg utján határozandó meg. Azon esetre, ha a barátságos egyezkedés sikerre nem vezetne, a közlegelő aránylagos felosztását ezen törvény kihirdetése napjától számított 14 nap alatt összeülendő választott bíróság végérvényesen fogja eldönteni. A választott bíróság 4 tagból álland, kiknek kettőjét a pónzügyminister, kettejét pedig Ó-Buda mezőváros közönsége fogja kijelölni; a választott bírák maguk közül elnököt választanak, mi ha sikerre nem vezetne, az elnököt a magyar királyi Curia legfőbb ítélő osztálya fogja kijelölni. 85. §. A Margitsziget területe mindaddig, mig a fővárosi lakosságnak közmulató helyül szolgál, a föld, ház és jövedelem adó után különben járó városi pót-adó fizetésétől — a közrendészeti járulók kivételével — felmentve marad; ha azonban e sziget egészen, vagy annak jelentékenyebb területe több részletekre vagy házhelyekre osztatik fel, ós újonnan szerzett birtokjog czimén e részletek vagy házhelyek telekkönyvi külön átruházás tárgyát képeznék, ezek után a községi pótlók azon arányban fog kivettetni, mely a fővárosi más hasontermószetü ingatlanoknál alapul szolgál. A Margitszigeten mint elkülönített magán birtokon eddig gyakorolt királyi kisebb haszonvételek a .óvárossal egyesítés után a törvény további rendelkezéséig érintetlenül maradnak. 86. §. Jelen törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg. Budán, november hó 9-ón 1871, Tóth Vilmos s. k. belügyminister,
