Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1061. 1871-ik XXVII. törvényczikk a Guatemalai köztársasággal 1870-ik évi február hó 28-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről

1061. SZlM. 229 kölcsönösen szabad lesz, minek folytán mind a két ország lakóinak teljes szabadságában álland, hajóikkal s azok rakományával mindazon kikötőket s parti helyeket felkeresni, melyek egyéb nemzetbe!ieknek a kikötésre jelenleg nyitva állanak vagy jövőben fognak megnyittatni. Szabadságukban álland a nevezett helyeken áruikat kirakiii, uj árukat kivitelre fölvenni s egyáltalán, mindennemű kereskedési müveleteket akadálytalanul végezni, a rájuk nézve fennálló törvények s rendeletek szoros megtartásának feltétele mellett. 3. CZIKK. A szerződő országok mindegyikének egyes kikötői közt űzött parti hajózásra nézve a nemzeti hajózás javára fennálló különös szabályok és fenntartások érintetlen maradnak, mindazonáltal szabad lesz a másik állam hajóinak is egymásután több belföldi kikötőt látogatni ós azokban árukat folytatólagosan kirakni ós fölvenni. 4. CZIKK. A szerződő felek mindegyikének hajói a másik fél területéhez tartozó kikötőkben más avagy magasabb tehertonna, horgony, kikötő, világító torony, rév, kalauz-veszteglósi avagy megmentési illetékeknek, vagy egyéb hasonló akár általános, akár helyi természetű illetékeknek nem lesznek alávetve, mint egyedül azoknak, melyekkel hasonló czimen a nemzeti hajók terhelvék vagy jövőben terheltetni fognak. 5. CZIKK. Az osztrák-magyar hajók, midőn a guatemalai kikötőkbe érkeznek, avagy onnan indulnak, ós viszont a guatemalai köztársaságbeli hajók, midőn az osztrák-magyar monarchia kikötőibe érkeznek, vagy azokból indulnak, mindennemű áruk és kereskedési * czikkek be- ós kivitelénél nem, fognak terheltetni más vagy magasabb vám ós egyéb bármely természetű illetékekkel, mint a melyek a legnagyobb kedvezósben részesülő nemzetek hajóitól jogosan szedetnek. Mindazon áruk, melyek a legnagyobb kedvezósben részesülő nemzetek hajói által a szerződő államok kikötőibe törvónyszerüleg be-, illetőleg azokból kivitethetnek, a szerződő felek hajóin is kölcsönösen be- és kivihetők, bárminő legyen eredetük vagy rendeltetésük helye. 6. CZIKK. Mind a két állam terményeinek és iparkészitményeinek kölcsönös bevitele ugyanazon feltételek megszorítások és beviteli vámok mellett történhetik, melyek a legnagyobb kedvezósben részesülő nemzetekkel szemközt, hasonló osztályú ós nemű czikkek bevitelére nézve vannak hatályban. Ugyanezen elv áll mindegyik állam terményeinek ós készitmónyeinek a másik területére való kivitelénél is. 7. CZIKK. A két szerződő fél hajóinak nemzetisége az érvényben álló illető törvények s szabályok szerint ítélendő meg, magától értetődvén, hogy a kapitányok és hajóparancsnokok kötelesek hajóik nemzetiséget mindenkor a szokott alakban kiállított ós hazájok illetékes hatóságának aláírásával ellátott hajózási okmányok által igazolni. 8. CZIKK. A szerződő államok alattvalói s polgárai, midőn ügyeik elintézése végett egymás kikötőiben tartózkodnak, ott mindazon előnyökben, mentességekben és szabadalmakban részesülnek, melyeket a legnagyobb kedvezósben részesülő nemzet élvez; — a szerződő államok összes birtokain utazva — tartózkodva — s ügyeik után járva az ott érvénybe., levő szokások ós rendeletek megtartása mellett, a törvények, bíróságok s egyéb hatóságok teljes oltalmát élvezik; önkéntes beleegyezésük nélkül sem a szárazföldön, sem a tengeren katonai szolgálatra nem szoríthatók, tulajdonuk pedig semminemű egyéb terheknek, kényszerszolgáltatásoknak, avagy adóknak alá nem vethető, mint a melyeket a belföldiek is viselnek.