Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1044. Törvényjavaslat az uruguayi köztársasággal 1870. deczember 7-én kötött barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződésről

1044. SZÁM. 145 taje, faro, cuarentena ú otros semejantes ó correspondientes, de cualquiera naturaleza ó denominacion que sea, que se exija á nombre ó en beneficio del Grobierno, de funcionarios públicos, corporaciones ó establecimientos de cualquiera clase, si no se impusiere á los buques de la nacion mas favorecida en igual caso. ARTICULO IX. Los buques de cada una de las Partes Contratantes podrán descargar sucesivamente en varios puertos de la otra Parte, habilitados pára el comercio extranjero, las cargas traidas por ellos del estrangero, y recibir sucesivamente en varios de dichos puertos de la misma sus cargas pára el extranjero. Las dos Altas Partes Contratantes estipulan que el arreglo del comerico de cabotaje queda reservado á sus leyes pauticulares respectivas. Pero, si alguna de ellas altéra sus leyes de navegacion relativas á cabotaje y acuerda ó eoncede á cualquiera otra nacion algunas exeneiones ó franquieias, estas, bien entendida la reciprocidad, se considerarán igualmente otorgadas á los ciudadanos y buques de la otra Patre. ARTICULO X. Todos lo buques que segun las leyes del Imperio Austro-Hiíngaro deban considerarse como buques Austro-Húngaros, y todos los buques que segun las leyes de la República Orientál del Uruguay deban considerarse como buques Orientales seran, pára los efectos de este Tratado, considerados como buques Austro-Húngaros ó como buques Orientales respectivamente, ARTICULO XI. Los buques de guerra y los buques correos del mp ero Austro-Húngaro y los buques de una y otra clase de la República Orientál del Uruguay, podrán entrar, fondear, permanecer y repararse en los puertos, rios y lugares del Imperio Austro-Húngaro ó de la República Orientál respectivamente, cuyo acceso está concedido ó se concediere á los buques de guerra á los buques correos de otras naciones, quedando sometidos á las leyes y reglas de cada pais respectivam ente. KÉPYH. IROMÁNY 1869/72. X. egyéb hasonló vagy megfelelő, akár a kormány, akár köztisztviselők, testületek, vagy bármely intézetek nevében vagy azok javára szedett illetékek, ha azok hasonló esetben a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetek hajóitól is nem fizettetnek. IX. CZIKK. Mindegyik szerződő fél hajóinak megengedtetik a másik fél különböző, az idegen kereskedelemnek megnyitott kikötőiben külföldről hozott rakományukat részletenként rakni le, és szintúgy rJszletenkónt venni fel, ezen különböző kikötőkben a külföldre szánt rakományt. A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a parti hajózás szabályozása, az illető országos törvényeknek marad fentartva. Ha azonban egyikük vagy másikuk a parti hajózásra vonatkozó törvényeit megváltoztatná, ós egy harmadik nemzetnek bárminő engedményt vagy szabadságot nyújtana, ugyanez a viszonosság feltótele mellett, hasonlólag a másik fél hajóira és polgáraira is kiterjedőnek fog tekintetni. X. CZIKK. Mindazon hajók, melyek az osztrák-magyar monarchia törvényei szerint osztrák-magyar hajóknak, ós mindazon hajók, melyek Uruguay köztársaság törvényei szerint uruguayiaknak tekintendők, ezen szerződós czéljaira is a nevezett monarchia ós illetőleg Uruguay hajóinak fognak tekintetni. - ._.;,XI. CZIKK. Az osztrák-magyar hadi ós postahajók, valamint e két nemű uruguayi hajók, kölcsönösen Uruguay köztársság vagy az osztrák-magyar birodalom minden kikötőibe, folyóira és helyeibe, melyekbe az idegen nemzetek hadi ós postahajói bebocsáttatnak, vagy jövőben fognak bocsáttatni, szabadon befuthatnak, ott horgonyt vethetnek, tartózkodhatnak ós javításokat tehetnek, miközben azonban az illető ország törve-' nyeinek és rendeleteinek maradnak alávetve. 19