Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1042. Törvényjavaslat a perui köztársasággal 1870. május 2-án kötött barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződésről

• 1Ö42. y comercio, de la misma "proteccion y seguridad que la que gozaren los ciudadanos naturales segun las leyes y reglamentos de los respectivos paises. AKTICULO lE. Los Capitanes de buques, negociantes y en generál todos los ciudadanos de cada una de las Altas Partes Contratantes podrán en todos los territorios de la otra, efectuar sus compras y ventas con quien quisieren, y se concederá pára eso al comprador y vendedor, mientras se conformen puntualmente á las leyes y usos estableeidos del pais, enteralibertad pára estabiecer sus condkiones legales y fijar el precio de los gén erős y mercaderias de lícito comercio, sean importadas en los territorios respectivos de cualquiera de las Partes Contratantes ó expordadas de ellas. Igual libertad gozaran pára manejar por si sus negocios ó bacerse sostituir pára su manejo por quienes tengan á bien en clase de corredores, factores, agentes 6 intérpretes. y sin que esten obligados á emplear otras personas que las que em^leen los ciudadai os naturales, ni á pagar á las que emplearen mayor salario 6 remuneracion que pagaren en iguales casos los ciudadanos naturales. ARTICULO IV. Los ciudadanos de cada una de las Partes contratantes tendran en ambos territorios recíprocamente libre y fácil acceso á los Tnbunales de Justicia pára sus demandas y defensa de todos sus derechos, en todas las instanciás y grados estableeidos por las leyes; tendran libertad de emplear en todo caso los abogados, procuradores ó agentes legales, y los intérpretes de cualquiera especie que juzguen conveniente, gozaran en este particular y por todo lo que hace á la administracion de justicia, de los mismos derechos, franquieias y privilegios que estén ó fueren concedigos á los nacionales, y no seran gravados en ningun caso con otros ó mas altos derechos ó costas que los que pagan ó pagaren los ciudadanos naturales; sujetándose siempre á las leyes y estatutos vigentus en los territorios respectivos. Podran asi mismo, en caso necesario, dirijirse por meúio de eseritos ante las autoridades politícas KÉPVH. 1KOMÁNY 1869/72. X. SZÁM. 12 iparuk és kereskedelmük üzóse tekintetében, ugyanazon oltalmat ós biztosságot ólvezendik, melyeket az illető országok törvényeinél ós rendeleteinél fogva a nemzetbeliek élveznek. in. CZIKK. Mindegyik magas szerződő fél hajóvezetőinek kereskedőinek ós átalában minden polgárainak szabadságában álland a másik fél bármely területén árukat bárkitől venni vagy bárkinek eladni, s ugy az eladónak mint a vevőnek, hacsak az országban fenállo törvónyek ós szokásokhoz tartják magukat, teljes sza^ badság fog engedtetni; jogszerű fel tóteleik megállapítása ós a kereskedésből ki nem tiltott javak ós áruezikkek árának megszabása körül, akár legyenek azok a szerződő felek egyikének területébe bevive, akár onnan kivivé. Hasonlókép szabadságukban álland, üzleteiket akár személyesen gyakorolni, akár azokban tetszésük szerint harmadik személyek, minők : alkuszok, ügyvezetők, ügynökök vagy tolmácsok által magukat helyettesittetni, anélkül, hogy köteleztetnének erre, más személyeket használni, mint a kiket a nemzetbeliek használnak, vagy ezeknek nagyobb bért vagy jutalmat fizetni, mint a mennyit hasonló esetekben a nemzetbeliek fizetnek. 11. CZIKK. Mind a két szerződő fél polgárai egymás állam területein jogaik érvényesitóse ós vódelme tekintetéből szabadon és nehézség nélkül járulhatnák a bíróságok eió a törvónyek által megállapított minden fokozaton keresztül ; és szabadságukban áll minden esetben ügyvédeket, ügyészeket vagy bárminemű törvényszerű ügyviselőket ós tolmácsokat tetszésük szerint használni. Ugy ez irányban mint mind abban, mi a jogszolgáltatásra vonatkozik, ugyan azon jogokat, szabadalmakat és kiváltságokat fogják élvezni, melyeketa nemzetbeliek élveznek vagy jövőben élvezni fognak, ós semmi esetben nem fognak más vagy magasabb illetékeknek vagy perköltségeknek alávettetni, mint azoknak, melyeket a nemzetbeliek kötelesek most vagy jövőben fizetni; föltéve természetesen, hogy magukat az illető államterületeken érvényes törvények ós rendeleteknek alávetik. 16