Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.
Irományszámok - 1869-994. Az országgyülés által kiküldött jegybankügyi bizottság jelentése
994. SZÁM. 37? nehézségeit; sok jó tanácsot, figyelmeztetést is közöltek hitelviszonyaink czólszerü rendezésére nézve; s általában véve magának az országos bizottságnak is biztos kiindulásul szolgálnak, ugy hogy azokra egész általánosságban teljes megnyugvással hivatkozhatik. E nyilatkozatokat részint a bizottság nyilvános üléseiről vezetett naplóban ós annak mellékleteiben a tisztelt képviselőház előleges jóváhagyásával már kinyomatva, részint külön jegyzékbe foglalva, mutatja be ezennel alulirt bizottság. A kihallgatások, a dolog természeténél fogva, huzamosabb időt vettek igénybe. S a bizottság annál kevésbbó vélte ily fontos kérdés iránt véleménye formulázását siettetendőnek, mivel tagjainak az országgyűlés számos egyéb teendőiben nagy elfoglaltatását nem is említve, az időközben fölmerült európai bonyodalmak nagymérvű pénzügyi kérdések megoldására s azon czél megközelítésére nézve, a mely alulírott bizottság utasításában ki van jelölve, távolról sem tekintethettek kedvezőknek. Vélemény kívántatik az országos bizottságtól az iránt: „minő törvényhozási intézkedések létesítendők a jegybank ügyben, hogy a rendszeres pénzforgalom biztosítása mellett a hazai hitel önálló szilárd alapokon feküdjék." Könnyebb volna a föladat, ha pusztán elméleti szempontból tekintve e kérdést, kellene elmondannnk, mi szükséges egy államban a rendszeres pénzforgalom biztosítására, s a pénzügyi ós nemzetgazdasági tudomány jelen állása szerint, mik azon törvényhozási intézkedések, a melyek általában valamely országban, a jegybankügyet illetőleg, az állam hitele önálló, szilárd alapokra fektetésére megkívántatnak. Küldőink politikai bölcsessége azonban nem elméleti fejtegetést, hanem gyakorlati véleményt kívánt tőlünk, midőn fenntidézett határozatukban kötelességül szabták -élénk, hogy véleményünket tekintettel a jelen pénzértékre, tekintettel a tényleges viszonyokra, formulázzuk. Tekintettel a tényleges viszonyokra, a melyeknek kényszerítő hatása alatt állunk, kötelességünk nyíltan kijelenteni, hogy távolról sem kecsegtethetjük magunkat a remónynyel, miszerint hazai hitelviszonyainkat, bárminő törvényhozási intézkedésekkel azonnal, önálló szilárd alapokra fektethetnék; s midőn e részben csak előkészítő intézkedések tehetők, egyelőre meg kell elégednünk azzal, ha azon másik feladatnak, mely szintén utasításunkban foglaltatik, körülményeink közt lehető megoldása által a magyar korona országaiban a rendszeres pénzforgalom biztosítását eszközölhetjük. Hogy hitelünk nemcsak önálló, de egyszersmind szilárd, s jegybankügyi törvényhozásunk egészséges nemzetgazdasági alapokra legyen fektethető; minden előtt szükséges a forgalmi eszközök teljes érczértókének visszaállítása, az órczpónznek, mint biztos értékmérőnek, újra forgalomba hozása ós megtartása a forgalomba. Egy szóval szükséges, a mit röviden a valuta helyreállításának nevezünk. Mellőzzük itt azon különben igen érdekes kérdések taglalását, melyek a valuta kérdésével kapcsolatban a bizottság tárgyalásai közben fölmerültek. Bárhogyan vélekedjék valaki az iránt, vájjon kivánatos-e a valuta azonnali visszaállítása : mindenki előtt föltűnnek szükségkép e visszaállítás nehézségei. Mindenekelőtt szükséges e czélra a közös függő adósságnak a birodalmi tanácsban képviselt országok törvényhozásával egyetértőleg rendezése. Mindenekélőtt tehát ilyen egyezség lenne létrehozandó a két ministerium és két . törvényhozás között. Ezen egyezség alapján akár együttessen, akár a függő adósság megosztása mellett a minket illető rész elkülönzésével, történnék a megoldás: e megoldás csak két módon képzelhető. Egyik mód a függő adósságnak állósitott, kamatozó kölcsönné változtatása ; a másik az államjegyek egészben vagy fokozatos beváltása. Amaz kincstárunk olyatén terheltetését vonná maga után, melyet jelen pénzügyi viszonyaink közt meg nem birna; emez oly rendelkezhető pénzkészletet, fölösleget teszen föl, minővel fájdalom, nem dicsekedhetünk. Mindkét mód kivitele az általános politikai helyzet, a pénzpiacz és pénzügyi viszonyaink tetemes javulásától föltételeztetik. Szükséges lenne továbbá a valuta helyreállítása végett, hogy az osztrák nemzeti bank is] kötelez tessék forgalomban levő jegyeit kívánatra érczpénzzel teljes értékben beváltani. A rósz pénz a jót, a kényKÉPVH. ÍBOMÁNY. 1869/72. ix. 48"
