Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.

Irományszámok - 1869-980. Kivonat a főrendiház 1871-ik évi május hó 5-én tartott CV. ülésének jegzyőkönyvéből

348 980. SZÁM. 980. szám. Kivonat ••. - , ..." •••• • . • • > •-•"'-•• ••'*. a főrendiház 1871-ik évi május hó 5-én tartott CV. ülésének jegyző­könyvéből. 547. Napirend folytán tárgyaltatott a főrendiház jogügyi bizottmányának véleményes jelentése kapcsában „az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból felmaradt jog- és birtokviszo­nyok rendezéséről" szóló törvényjavaslat, melyet a ház átalános tárgyalás alapjául elfogadott; s áttérve a részletekre a II. fejezett 7-ik §-át illetőleg az ügyfelek, valamint az esetleg jogszolgáltatásra hivatott bí­róságok öntájékozhatása tekintetéből, szükségesnek látja a törvényhozó akaratának, minden eltérő magyará­zatot kizáró szabatos kifejezését, miután pedig a puszta telkek iránti intézkedést a birtok e nemének sza­batos értelmezése nélkül, téves és eltérő magyarázatokra vezethetőnek tartja, a Il-ik fejezet 7-ik §-át. ekkóp szövegezi: „Puszta telkeknek, azon telkek tekintendők, melyek akár már mint pusztatelkek, akár pedig mint rendes bel- ós külsőséggel ellátott volt úrbéri házhelyek lettek az úrbéri táblába bevezetve, azonban ez utóbbiak birtokosaik által később elhagyattak. Ezen pusztatelkek (sessiones desertae) azoknak, illetőleg azok jogutódainak tulajdonai, kik e pusz­ta telkeknek 1848.-évi január 1-én birtokában voltak. A 9-ik §-ban eltórőleg a 7-ik §-ban előforduló 1848-ik január 1-től 1848. május 1-jónek em­lítését tollhibából eredett tévedésnek tartván, helyette: „ 1848-ik január 1-ét" igtatja be. A 14-ik §. bekezdő szavainak szövégzete nem zárja ki azon magyarázatot, hogy mindazon terü­letek, melyeket a volt úrbéresek az urbór behozatala alkalmával megállapított mértéken felül birnak, ma­radvány földeknek fognak tekintetni, s ennél fogva volt úrbéres birtokosaik azok megváltására lesznek kö­telezve; az e részbeni aggály különösen kifejezést nyert Czegléd városa lakosságának a házhoz benyújtott kérvényében. Miután pedig az úrbéri telek utáni tartozmányok nem egyedül az úrbéri szabályzatlan meg­állapított mórtékben, hanem urbért pótló szerződések alapján létrejött rendezések utján ós pedig rendszerint kedvezőbb feltételek alatt ós nagyobb mennyiségben jutottak a volt úrbéresek kezeire, továbbá az 183 3 / 6 X-ik t, ez 6 §-a értelmében, a szerződós vagy úrbéri utón hozott ilélet alapján rendbeszedett határoknak, különbeii is már csak tagositása engedtetett meg, de a szerződós vagy bírói ítélet által megállapított úr­béri illetmény megfogyasztható, vagy a tartozások szaporíthatok nem voltak, a törvényjavaslat ezen szöve­gezéséből következhető téves magyarázatok iránt való aggályát a ház alaposnak találván, a 14-ik §-t ekkóp módosítja. A IV-ik fejezet 14-ik §. első bekezdés első sorában „jobbágyok" szó után közbeszúrandó: „az urbóri állománynak akár az urbórben, akár későbbi rendbeszedós alkalmával megállapított mérvén felül birnak;" a 2-ik bekezdés 3-ik sorában e szó után: „azonban hogy" következő szöveg állítatnék ez ere­deti helyébe: „a volt jobbágyoknak e birtok többlet után legelő- ós erdő illetményre igényök volna." A IV. fejezet 15-ik §. A zsellér telkek a régibb törvények szerint kültartozmányokkal rend­szerint ellátva nem lóvón, — mennyire mégis ilyeneknek kivételesen a zsellérek birtokában volnának, ezeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom