Képviselőházi irományok, 1869. IX. kötet • 909-999. sz.
Irományszámok - 1869-980. Kivonat a főrendiház 1871-ik évi május hó 5-én tartott CV. ülésének jegzyőkönyvéből
980. SZÁM. 349 a ház sem a maradványok közé sorolhatóknak, sem az ezekre megállapított módozat szerint megváltandóknak nem tartja, hanem az azok után járó szolgálmányok megváltásának találja helyét a 89-ik §. értelmében; s ennek folytán e szakasz szövegezése a következő lenne: 15. §. „Zsellértelkek belsőségeinél maradvány felszámításának helye nincs. Ha azonban ily telekhez külső földek is tartoznak, az ezek után járó tartozások a zsellérek által a 89-ik §. értelmében megváltandók." A 16-ik §-ra. Miután a maradvány földekért kárpótlás jár, a zsellér telkek kültartozmáuyai pedig nem maradványt képeznek, hanem az azoktól járó tartozások megváltatnak: a 16. §-ból a 15-ik §-ra való hivatkozás mellőzendő, s ennek folytán ezen §. ekkóp szólana 16. §. „A 14-ik §. esetében járó kárpótlási összeg" — a többi megmaradván. A 17-ik §-ra. A volt földes úrra nézve kimondott azon kötelezettség, hogy a volt úrbéresek által a maradvány földekórt járó kárpótlás fejében ezek Y 3-nak természetbeni kiadása iránt tett ajánlatot elfogadni tartozik, a ház nézete szerint eltérést képez a viszonyosság elvétől s korlátolja a szabad egyezkedést a nélkül, hogy előnyt biztositana a volt úrbéresek részére, kiknek érdekeik- különben is^ megóvák az egyezségek hatósági helybenhagyása által; s ennek folytán e §. ekkép szövegezendő : 17. §. A 14. és 15. §§. eseteiben a felek szabadon egyezkedhetnek a fölött, hogy a volt úrbérest terhelő pénzváltság helyett, a földek egyrósze engedtessék át a volt földes urnák." A 21-ik §. b) pontjában Írásbeli hiba folytán alkalmazott szó: „birtokok" e szóval: „birtokosok" ~ fölcserélendő. A 22-ik §-ra. Az urbór behozatala körül fenforgott eltérésekből vonható téves magyarázatok elmellőzóse tekintetéből a 22-ik §. b) pontja ekkép hangzanék : B b) hol az urbór végrehajtva nem volt." ---• Továbbá az úrbéri kapcsolatnak 1848-ban törvénj- által törtónt megszűnte folytában az úrbéri telek bel- és kültartozm anyainak eldaraboltan való szabad adás-vevóse bár ínég a fentartott darabolási tilalom által hatóságilag némileg korlátozva, a volt földes urat az úrbéri törvények értelmében megillető ellenőrzés tárgyát többé nem képezhette. Nem tartván tehát a ház méltányosnak, hogy a volt úrbéresek oly cselekvéseiből, melyekre nézve a volt földes ur a korlátozás jogát törvényesen többé nem érvényesíthette, a volt földesurakra nézve hátrányos következések vonattassanak, a szabad adás-vevés létezésére állapított azon intézkedést, hogy ott, hol ez divatozott, maradvány földek felszámításának helye nincs az 1848. évre véli korlátozandónak, melyet megelőzőleg, a volt földes urnák az úrbéri telek eldarabolására ós eladására, a törvény befolyást engedett volt; s ennélfogva a 22-ik §. d) pontjában e szavak: „a volt úrbéresek" — után: „1848-ik év előtt;" e) pontjában e szó : „indíttatott" — után : „a mennyiben ennek elmulasztása az illetők között létre jött szó- vagy írásbeli egyezség által nem igazolható" beszuratott. A 27 §-ra. A telek nagysága alatt értett egész, fél, negyed, stb. telek eszméje az „aránylag" szóval nyert kifejezést. A természetben kihasítandó erdő terület kiterjedését, továbbá a régibb törvényekkel s ujabb szabályokkal egybehangzón a volt úrbéresek által élvezett faizási haszonvétel alapján vélvén helyesen megállapíthatónak a ház, a 2 7-ik §-t következőleg módositja : p.
