Képviselőházi irományok, 1869. VIII. kötet • 773-908. sz.

Irományszámok - 1869-869. törvényjavaslat a Spanyolországgal 1870. évi márczius hó 24-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről

869. SZÁM. 181 Kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkeket állapították meg: I. CZIKK. Az osztrák-magyar monarchia és a Spanyol királyság között a kereskedelem és hajózás teljesen szabad leend. Mindegyik magas szerződő fél alattvalói a másiknak területein a jelen szerződós illető czikkeiben részletezett megszorítások mellett mindazon jogokat, kiváltságokat, kedvezményeket ós mentességeket fogják élvezni, melyeket ezen teriileteken a kereskedelem és hajózás tekintetében a saját nemzetbeliek tényleg élveznek, vagy jövőben élvezni fognak. II. CZIKK. Mindegyik szerződő fél alattvalóinak szabadságában áll a másik fél államaiban és birtokaiban ugy mint ez utóbbi saját alattvalóinak minden kikötőt és folyó vizet, mely bármely más nemzetnek hajózásra nyitva áll, hajóikkal ós rakományaikkal látogatni, utazni, tartózkodni, kereskedést űzni, iparukat vagy mesterségüket gyakorolni, házakat, raktárakat és boltokat bérelni vagy birni; áruczikkeket vagy értékeket akár szárazföldön, akár tengeren szállíttatni, akár bel- akár külföldiektől bizományba venni; mindezt a nélkül, hogy nagyobb illetékeket fizetnének, mint melyek a nemzetbeliektől szedetnek, vagy jövőben szedetni fognak; tehetnek vásárlásokat vagy eladásokat akár közvetlenül, akár szabadon választott közvetítőik által, megszabhatják birtokaik, értékeik, áruczikkeik vagy egyéb tárgyaik árát, legyenek azok akár a külföldről akár, az országból valók, s akár az országban, akár külföldre kiváüják azokat eladni, de alkalmazkodván természetesen az ország törvényei és rendeleteihez; szabadon járhatnak üzleteik után ; a vámhivataloknál bevallasokat tehetnek ugy saját nevükben, mint ha jónak látják — magukat akár ki által helyettesitetvón, a nélkül, hogy más dijt fizetnének, mint a melyre nézve ezen szemólylyel megegyeztek; végre érvényesíthetik ós védhetik jogaikat a- bírák és törvényszékek előtt és e czélra saját választásuk szerint ügyvédeket, helyetteseket, vagy meghatalmazottakat használb atnak. III. CZIKK. Mindennemű ingatlanok szerzése ós birtoklása, valamint ezen ingatlanok feletti rendelkezés ós ezen rendelkezések után járó adók, dijak vagy illetmények fizetése tekintetében mindegyik szerződő fél alattvalói a másiknak területein a nemzetbeliekkel egyenlő jogokat élvezendnek. IV. CZIKK. Mindegyik szerződő fél alattvalói a másiknak területén ugy személyükre nézve, mint birtokuk viszonyainál fogva ugyanazon jogokat (kivéve a politikai jogokat) ós ugyanazon kiváltságokat fogják élvezni, melyeket a nemzetbeliek jelenleg bírnak vagy jövőben birni fognak, de az ország törvényeit kötelesek természetesen megtartani. Semmi esetre nem vonhatók más vagy magasabb illetékek, terhek vagy adók alá, mint a melyek fizetésére a nemzetbeliek kötelezvék. V. CZIKK. Mindegyik szerződő fél alattvalói a másik fél területein fel vannak mentve a hadseregben, haditengerészetben és nemzeti honvédelemben való minden személyes szolgálattól, minden hadi tehertől kényszerkölcsöntől, minden néven nevezendő katonai kényszer-szolgáltatás- és megadóztatástól kivéve, mindazon által azon terheket, melyek az ingatlanok birtoklására, bérlésére vagy haszonbóiiósére hárulnak, valamint azon katonai kényszer szolgáltatásokat és megadóztatásokat is, melyeknek az ország minden alattvalója mint valamely ingatlan birtokosa vagy bérlője van alávetve. — Birtokaik nem foglalhatók le, sem hajóik, rakomá-