Képviselőházi irományok, 1869. VIII. kötet • 773-908. sz.

Irományszámok - 1869-869. törvényjavaslat a Spanyolországgal 1870. évi márczius hó 24-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről

182 869. SZÁM. nyaik, áruczikkeik vagy más ingóságaik nem tartóztathatok vissza akármily közhasználatra, a nélkül, hogy az érdekelt felek közt egyetértőleg megállapított igazságos és méltányos alapon előre kártalanittatnának. 71. OZIKK. A gyári és árujegyek, valamint az ipari czélokra szolgáló minták ós rajzok tulajdona tekintetében mindenik szerződő fél alattvalói a másik területén ugyanazon jogokat élrezendik, mint a nemzetbeliek. 711. CZIKK. A spanyol gyárosok és kereskedők, valamint utazó segédjeik, kik Spanyolországban irt minőségükre nézve kellő igazolványt nyertek, az osztrák-magyar monarchiában utazván, iparuk szükségleteinek fedezésére vásárlásokat tehetnek, árumustrák felmutatása mellett, vagy azok nélkül megrendeléseket gyűjthetnek, anélkül azonban, hogy áruczikkekkel kereskednének, s ennek fejében az osztrák-magyar monarchia területén illetéket nem fizetnek. Ez áll viszont Spanyoloszágban is az osztrák-magyar monarchiából való gyárosok és kereskedők, valamint azok utazó segédeire nézve. 7IH. CZIKK. Az egyik szerződő félnek akár sulyteherrel, akár árukkal rakva a másik félnek kikötőibe érkező vagy onnan induló hajói bárminő legyen indulásuk vagy rendeltetésük helye, minden tekintetben a nemzeti hajókkal egyenlő bánásmódban részesülnek. Sem érkezésüknél, sem tartózkodásuk ideje alatt, sem elindulásuknál nem fizetnek más vagy magasabb íénytorony-, tonna rév-, kalauz-, kikötő-, vontató-, veszteglő-, vagy bármily márf név alatt a hajót terhelő az állam vagy köztisztviselők vagy községek vagy bármily testületek nevében, vagy azok javára szedett illetékeket, mint a melyek a nemzeti hajókról szedetnek, vagy jövőben szedetni fognak. IX. CZIKK. A szerződő felek kikötőiben a másik fél azon hajóitól, melyek azokban valamely baleset vagy kényszerítő körülmények folytán menedéket keresnek, semmiféle hajózási vagy kikötői illeték nem fog szedetni, feltéve, hogy ily hajó minden kereskedés üzéstól tartózkodik, és a kikötőben mulatását nem nyújtja azon időn tul, mely a hajót menedókkeresósre kényszeritett körülmények által igazoltatik. Ha a magas szerződő felek egyike a kormánynak vagy alattvalóinak tulajdonához tartozó hajó a másik fél partjain vagy területén hajótörést vagy sérülést szenved, nemcsak a hajótörést szenvedettek fognak minden segítség ós támogatásban részesülni, hanem a hajó, annak részei ós töredékei, a hozzá tartozó szerszámok és egyéb tárgyak is, a hajón talált irományok, szintúgy mint a tengerbe hányt tárgyak ós áruk, melyek meg lettek mentve, vagy esetleg az azok eladásából begyült pénzösszeg a tulajdonosnak saját maga vagy meghatalmazottja által nyilvánított kívánságára hűségesen ki fognak szolgáltatni anélkül, hogy egyebet fizetnének, mint a megmentési és raktározási költségeket és azon illetékeket, melyeket hasonló esetben a saját nemzetbeli hajók is fizetni kötelesek. Ha a tulajdonos vagy ennek különös megbízottja nem jelentkezik, a kiszolgáltatás az illető consulok, alconsulok vagy consulsági ügynökök kezéhez történik, — megjegyeztetvén mindazonáltal, hogy azon esetben, ha a hajó, az azon volt tárgyak ós áruk törvényes igény tárgyává válnának, az e feletti határozat az ország illetékes törvényszékeinek marad fenntartva. A tenger által kivetett ós sórült javak, melyek egyik szerződő fél hajóinak rakmányához tartoztak, a másik fél által a kimentési költségen kivül semminemű más illeték alá nem vettethetnek, kivéve, ha a belső fogyasztásra bocsáttatnának. X. CZIKK. Osztrák vnjy magyar hajóknak, vagy spanyol hajóknak mindazok fognak tekintetni, melyek osz-