Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.
Irományszámok - 1869-718. Törvényjavaslat az eperjes-tarnovi vasut magyarországi részének kiépitése tárgyában
718. SZÁM. 229 a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony az eperjes-héthársi vonalszakaszon legyen ugy, mint egy áll a száznyolczvanhoz (1 : 180); Héthárstól vagy egy közelében fekvő ponttól a víz választóig legyen ugy, mint egy áll a hatvanhoz (1: 60) s a vízválasztótól Orlovig legyen ugy, mint egy áll a nyolczvanhoz (1 : 80) végül ez utóbbi helytől az ország határáig legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz (1: 200). A kanyarodásoknak a nyilt pályán és pedig az Eperjestől Héthársig terjedő vonalszakoszon 500 — Héthárstól vagy egy közelében levő ponttól a vízválasztóig terjedő szakaszon 275, végre a vízválasztótól az ország határáig terjedő vonalon 300 méternél kevesebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál és töltéseknél a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett vonaloknál megállapittattak s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 4 méterre határoztatott. Ezen szabványrajzokkal megegyezőleg kell a kövecságyat előállítani, s annak azon időben, midőn a pályafenntartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befödósével, a keresztszelvény szabványokban meghatározott mértékkel kell bírnia, ezen kívül még az építési alap terhére a pálya hosszában pályamértföldenkónt legalább 500 köbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalék kövecs helyezendő el. — A műópitmónyek egészen kő- és vasanyagból építendők, kivéve a Tarcza folyón felállítandó hidakat, melyek egészen fából építhetők ugyan, de mint ideiglenesek csupán a végleges hidak számára kitűzendő hely; mellé állitandók, Az engedélyes köteles egyébiránt ugy a végleges, mind az ideiglenes hid építése czóljából szükséges földterületet már most előre kisajátítani. b) Felépítmény. A felépítmény ós minden alkatrészeinek előállítása illetőleg szállítása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok ós szabványrajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett vonalokra nézve megállapittattak. E tekintetben különösen felemlittetik, hogy a sinek a könynyebb ós kisebb szabvány-szelvényű mintából t. i. egy bécsi láb hosszaságban 20 x / 2 vámfont sulylyal birok legyenek. A talpfák tölgyfából készítendők. Az engedélyes köteles a nyilt pálya ós az állomások sinutainak előállításához szükséges felépítmény anyagokon kívül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő után legalább egy teljes kitérő és keresztvágány szerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalék-anyagot az építési alapból előállítani. — Az állomások mellékvágányaira az egész pályahossz 10 százalékánál több nem fog követeltetni. Minden további magyarázat kikerülése tekintetéből megjegyeztetik azonban, hogy az állomások a m. kir. államvasutak szabványrajzai szerint két fővágánynyal látandók el. A felépítményhez szükséges mindennemű vasanyagot és felépítményi gyári készítményeket köteles az engedélyes lehetőleg a belföldön beszerezni. A mennyiben ki nem elégítő ajánlatok miatt ezen anyagok szállítása szükségképen külföldről eszközöltetnék, ez esetben egyrészt a beszerzési hely iránt az engedélyes ós a kormány közt egyezség hozandó létre, másrészt a külföldről szállított anyagok ós gyári készítmények után járó behozatali vám egészben az engedélyest fogja terhelni. c) Épületek, pályaelzárás-jelzések. Az épületek kőből készítendők, kivéve az áru-raktárakat ós a- kisebb mellék-épületeket, melyek akár kőből, akár fából is, de minden esetre kőalapzattal előállíthatók. Az összes épületek alaptervezetét és beosztását illetőleg a m. kir. államvasutak számára készült szabványrajzok követendők.
