Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.

Irományszámok - 1869-715. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése a községek rendezéséről szóló 350 szám alatt törvényjavaslat tárgyában

188 715. SZÁM. a nélkül, hogy az országos közigazgatás czélzott jó eredményét föltételező öszhang az indokolt megyei és kormányi felügyeletnek akár okszerűtlen korlátozása, akár annak károssá válható ttílterjesztóse által zavartatnék, a törvényjavaslatot általánosságban a szakaszonkénti tárgyalás alapjául elfogadta, ós a tisztelt háznak elfogadás végett ajánlja. A részleteket illetőleg a központi bizottmány megjegyzi, miszerint meghagyva a ministeri javaslat felosztási sorrendjót, valamint nem érintve, sőt mindenütt szorosan szem előtt tartva annak vezérelveit, az egyes fejezetek szakaszaiban behatóbb módosítások felvételét találta szükségesnek, részint azért, hogy a törvény szövege világosabbá tétetvén, az alkalmazásnál majd elágazható magyarázatoknak eleje vétessék; részint pedig azért, hogy oly hézagok, melyek a ministeri javaslatba többnyire a szerkezet rövidsége okáért előfordulnak, de melyeknek mikénti betöltése, vagy áthidalása iránt a törvény világos útmutatást nem tartalmazván, legtöbbször egyéni belátásra hagyatnék, a különváló közigazgatási ágak kezelésének módjai, az eljárásnak formái, sőt egyes közegek szervezése iránt is intézkedni, mi által a czélzott községi önkormányzati rendszer azonossága, s jó hatása is szenvedne. Szükségeseknek találta a központi bizottmány a behatóbb módosításokat még azért is, mert ezen javaslat a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törv. javaslattal egyidejűleg terjesztetvén a t. képviselőház elé, szövegében nem tartalmazhatá azon változtatásokat, melyeket az a ház tárgyalásai folytán szenvedett, melyeknek pedig figyelembe vételét a községek, de főleg a rendezett tanácscsal biró városok rendezése már a szervezkedés öszhangjánál fogva is igényel. Mellőzve a csekélyebb s néhol inkább az értelem szabatositására s nyelvészeti javításokra vonatkozó módosításokat, a központi bizottmány ezen jelentésében a javaslat azon részeire akarja a t. ház figyelmét felkérni, melyeknél vagy kihagyás, vagy hozzátétel által magára a szöveg tartalmára tett többé kevésbé beható változtatásokat Ilyenek : 1.) Az I. fejezet 1-ső §-a, mely magában véve megfelelő értelmezést fejez ki, de nem kielégítőt; másrészt a közp. bizottmány nézete szerint e törv.-javaslatot nem a községek hatáskörének defmitiójával, hanem annak meghatározásával kell kezdeni: mi a községi És ez okból az 1-ső §-nak mint feleslegesnek kihagyásával a fejezet szakaszainak sorrendjót akként változtatá meg, hogy a ministeri javaslat 3-ik §-át 1-ső §-nak, a 2-ik ós 3-ik §-át saját helyükön jobbított szerkezettel igtatta be. 2.) A községi hatóságról és illetőségről szóló II. fejezetnek összesen hét szakaszát a központi biaotmány megbővitette; szükségessé tette ezt az illetőségnek, a letelepülésnek, és a községi kötelékbe felvételnek lehetőleg kielégítő meghatározása, mely előfordulható esetekben úgy egyesek, mint a községek irányában is világos utasításul szolgáljon. Minthogy a ministeri javaslat az egyéni illetőséget a 7-ik §. első ós 2-ik pontjában csak általánosságban érinti, a nőkre, kis koruakra, hadseregben szolgálókra sat. nem terjeszkedvén ki, mi által az egyéni illetőség kérdése sok esetben bonyolékossá válhatnék; s minthogy tovább a területi hova tartozóság jelentésénél fogva az egyéni illetőségtől elkülönítendő: találta indokoltnak a központi bizottmány ezen fejezet §-ainak uj sorrendet, s legnagyobb részben uj szerkezetet is adni, kezdve a községi hatóság kiterjedésén, elsorolva az ezen szabály alóli kivételeket; átmenve a községi kötelékekre megkülönböztetve tárgyalja az illetőséget, a települést, a felvételt, s részletezve ezt a nők, kiskorúak, törvénytelen gyermekek, lelenczek, idegenek, hadseregben szolgálók sat. osztályzata szerint; végül a terület hova tartozóságáról rendelkezik külön szakaszban. A szerkesztésnek ezen uj rendje s a könnyebb tájókozhatás végett elfogadott megkülönböztetések a II. fejezet hót szakaszát 11-el szaporítván, azok számát 18-ra emelte. 3.) A községek jogairól és teendőiről szóló II. fejezet szakaszainak száma változást nem szenvedett, azonban az egyes szakaszok tartalmát illetőleg a közp. bizottmány mindegyiknél módositásokat tett, melyekre nézve elvi eltérés az eredeti javaslattól csak a 24-ik (a ministeri ''avaslatban 14.) §-ban fordul elő, hol a ministeri javaslat az árvaszék tagjait elsorolván, annak elnökéül a polgármester akadályoztatása esetében