Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.

Irományszámok - 1869-688. A közmunka és közlekedési m. kir. ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése a buda-pesti Dunarész szabályozása tárgyában

688, SZÁM. 153 vízfolyásnak közvetlenül a veszélyes kanyar felett szabatosabb irányt s nagyobb gyorsaságot ad: e kanyar uj medrének kikópződósét is elősegitendi; ezt tudva, a kérdéses rendezést maga a főváros biztonsága tekintetéből sem lehet fölöslegesnek állítani. A margitszigeti uj elágazás indokolása. II. A margit-szigeti ágaknak az épitési leírásban kitűzött elo ztására nézve az enquéte-bizottság következőleg nyilatkozott: „A Duna vizének eloszlása a javaslatba hozott terv szerint, melynélfogva a jobboldali dunaág, mint főmeder, nagyobb szélességgel, a baloldali mellékág pedig csekélyebb szelvénynyel czéloztatik elláttatni, nemcsak kívánatos, hanem az említett szigeten aluli s a fővárosokra nézve kétségtelenül legjelentékenyebb folyamszakaszban a Duna legnagyobb mélységének, vagyis a vizsodrának lehetőleg a meder közepére való áthelyezése, de kiválóan a meder bal-, vagyis pesti oldalán már eddig is oly káros hatásúnak tapasztalt feliszapolás meggátlása tekintetéből inulhatlanul szükséges is.

u Egybevetve az enquéte-bizottság ezen nyilatkozatát az előbbi (I.) pontban mondottakkal, alig leend szükséges a margit-szigeti ágak ekként tervezett elosztását még bővebben is indokolni. Ezen elosztás tekintetében a fősúly a sziget csúcsán tervezett vizosztómü helyes meghatározására van fektetve, mely a vízfolyást a folyam két ágában akként fogja fékezni, hogy a lánczhid előtt újra egyesült vizsodra, mint már mondva volt, e híd középnyilásának tartson. E czélnak felel meg a sziget partjainak uj vonala, valamint a két ág szelvényének meghatározása is, mely utóbbi a vizemésztési és mederviszonyokhoz mérve, a budai ágban 150°-re, a pestiben pedig, figyelemmel a helyi gőzösök megfordulására, 100 f. ölre van megállapítva. Lettek volna még más módok is ezen elágazás szabályozására. Ha ugyanis a kormány csak a hajózás erdekét tartotta volna szem előtt, e czélra legegyszerűbb lett volna az egyik vagy másik ág elzárásával a folyamnak egy 200 öl szóles mederbe való összeszoritását javasolni. Nem is tekintve azonban, hogy ezáltal a fővárosnak igen becses mulató- ós gyógyhelyévé fejlődő Margit-sziget mostani fekvésének legtöbb előnyét elvesztené, ezenfelül: a) a Dunának a budai oldalon való, s a fentebbi czélnak aránylag még legjobban megfelelő egyesítése által Pest városa egy igen nevezetes, mintegy 1700° hosszú kikötésre alkalmas eleven parttól fosztatnék meg,] mihez még az is járul, hogy a budai partok és a Margit-sziget ez esetben folytonos megtámadásnak lennének kitéve. b) A Dunának a pesti parton való egyesítésé esetében a budai partok épen a lánczhid közelében lennének kiválóan megtámadva, mi által a lánczhid budai pillérei a legveszélyesebb alámosásnak volnának kitéve ; sőt attól is méltán lehetne tartam, hogy a víz sodra egészen a budai oldalra vettetvén, a pesti oldal, még pedig a költséges rakpartnak majd egész hosszában, lassanként feliszapolódnók. c) Hasonló ellenvetés tehető az ellen is, hogy a folyam főágya a pesti oldalon hagyassák. Végre d) A két ágat egyenlő szélességgel ellátni azért nem volna tanácsos, mert ugy a vizmütaui elvek, mint a tapasztalás bizonyítása szerint is, két egyenlő ágban a viz hatását egyensúlyban tartani nemcsak igen költséges, hanem örökös küzdelemből áll. És ha valóban sikerülne is a két ágban egyenlő sebességet ós vizemésztési viszonyt létrehozni; ez még sem juttatná hatalmunkba, hogy a folyam sodrának a két ág egyesülési pontján tul is irányt szabhassunk ; pedig e ponton a szabályozás főczélja épen ebben fekszik. Legjobbnak bizonyul be tehát a kettős ág megállapítása ugy, a mint tervünk javasolja, minek még az az előnye is van, hogy e terv szerint a budai főág önmagát fogja kiképezni, s csupán a pesti ágnak lesz időről időre kotrásra szüksége, hogy fontos feladatánek megfelelhessen. A közbenső partok szabályozása. III. A Margit-sziget alsó csúcsától a Gellérthegyig terjedő vonalrósz szabályozása, mely jobbára a létező partokat követi, az enquéte-bizottság általános helyeslésével találkozván, vitára sem adott alkalmat, mi annyiban érdemel figyelmet, mert a régi tervek készítésénél ezen kérdés is élénk vitát idézett elő. Paleocapa ugyanis az akkor épülőfélben volt lánczhid oszlopainak s partjai összeszoritásának hatását bevárni, KÉPVH. IROMÁNY. 1869/71. VII. 20