Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.

Irományszámok - 1869-688. A közmunka és közlekedési m. kir. ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése a buda-pesti Dunarész szabályozása tárgyában

J."4 688. SZÁM. s addig az itteni partniüvek építését halasztani ajánlotta, mely nézet akkor sem talált ugyan különös visz­hangra; ma azonban, midőn a várt hatás azon mértékben, a melyben bekövetkezett, a terv készítésénél niár számba is lett véve, csak mint a szabályozás körül felmerült, de az idő által túlszárnyalt eszme bir még némi érdekkel. A Gellért alatti kanyar és a soroksári ág korlátozása. IV. A teendők legnehezebbjét, de legfontosabbikát is kétségen kivül a Gellérthegy alatti kanyar szabályozása képezi, hol a viz 157 öl szóles szorulatból kibontakozván, egyszerre 550 öl szélességben terül szót, miből természetszerűleg következik a viz mélységének azon csekélysége, mely erős tói ós fagyok beáll­tával vastag jégkóreg és jégviz képzésére, s a folyammeder egész széltébeni eltorlaszolására, ez által pedig a felülről jövő s szabad lefolyásában meggátolt jógviz rendkívüli felduzzasztására nyújt alkalmat. A főváros árviz elleni biztosítása szempontjából ezen vizkanyar rendezésének jelentősége a fentebb előadottakban már eléggé lett méltatva; de nemcsak ez, hanem a hajózás érdeke is hangosan követeli e rendezést, mert a kanyar jelen állapotában már rendes vízállás mellett sem bírván a hajók szállítására meg­kívántató vízmélységgel, a szabad köziekedóst épen a főváros főszomszódságában gátolja. Már a mi ezen nagy fontosságú feladat megoldását illeti, az a soroksári ág elzárásával kapcsolatban, kizárólag a meder szabályszerű mólyitése által érhető el. A medernek ezen mélyítése, tekintve azon nagy veszélyt, melyet annak a viz önmólyitési képességére hagyása a fővárosokra hozhatna, kotrógépekkel fog esz­közöltetni ; az azonban, hogy az így kimélyített folyó-ágy megint be ne iszapoltassók, csak az által biztosit­ható mindenkorra, ha a folyam emésztési ós vízviszonyainak megfelelő szabályos mederbe szoríttatván, oda kényszeríttetik, hogy magamagát saját ereje által az elért mélységben fentartsa. Arra nézve, hogy a meder e megszükitóse mily vonalban eszközöltessék, a tórrajz első megtekintése is már azon eszmét kelti, s tényleg keltette is, hogy e tulszéles kanyar a vizvonalnak egyenesen Albertfalva felé folytatása által mellőztessék. — Szóba jött továbbá az is, hogy e kanyar pesti széle valami 30 öllel beljebb szorittassók, mely eszme már a fentebb elősorolt műszaki viták közben is felmerült, azonban Paleo­capa javaslatára, főleg költségkímélés tekintetéből akkor is elejtetett, valaminthogy mindkét fentebbi javas­lat mellőztóvel most is e folyamrésznek már Paleocapa által megpendített s a vizsodrának teljesen megfelelő megszükitósi módja fogadtatott el. Az e részben felmerült motívumokat nem lehet világosabban, rövidebben s mégis kimerítően elő­sorolni, mint az enquéte-bizottság szó szerint idecsatolt következő nyilatkozatával: „Az előmutatott alternatív javaslatoknak beható megvizsgálása után a szakértők egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy a Duna folyónak jelenlegi medrében való meghagyása mellett az I-ső száma terv szerint javaslatba hozott szabályozási rendszert tartják műszaki szempontból egyedül czólirányosnak és okszerűnek, mert a viz sodrának a jobb parttól a. baloldalra való eltérítése a Gellérthegytől függvén : a Dunának mos­tani kanyarulata azon helyzetnek teljesen megfelel, melytől a folyam iránya feltóteleztetik." „De helyes és okszerű a Duna folyásának az I. alatti tervben kijelölt iránya még azért is, mivel a felső folyamszakasz a szabályozandó kanyar érintőjéhez csatlakozván, ezáltal akót főváros közötti folyam­osztályban a Duna medre egy elegendő nagy félátmérőjü, s nemcsak az árviz, hanem a jég szabályszerű és igy minden veszély nélküli levezetése is igen kedvező ós alkalmas körvonalat képez." „E szabályozási terv végrehajtása által különben a kitűzött czól, mely egyrészről az árviz kiön­tésének ós a jógtorlásnak elhárításából, másrészről pedig az akadály nélküli hajózás biztosításából áll, any­nyival biztosabban el fog éretni: mivel a folyó szélességének egy 200 öles szelvénybeni összeszoritása, ós a soroksári ágnak tervezett ós a szakértők által is valóban szükségesnek talált elzárása, s legfeljebb egy tápzsilippel való ellátása folytán a Duna folyó medrét kellőleg mélyíteni fogja, mi által a jógtorlásnak eddig még mindég létező veszélye jövőre nézve mellőzve leend." „Mi ezek után a Duna folyónak eddigi természetes ágyából (Albertfalva felé) egy uj, a helyzeti viszonyoknak kevésbbé megfelelő mederbe való áthelyezését illeti, ez műszaki szempontból egyáltalában nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom