Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.

Irományszámok - 1869-671. Törvényjavaslat a fővárosi közmunkák tanácsa által, az 1870. évi X. t. cz. 3. §. d) pontja értelmében a Pest város északkeleti részében nyitandó főközlekedési sugárut még 1870-ben meginditandó munkálatainak, az emlitett törvényczikk alapján kötött 24 millió kölcsönből való fedezetéről

112 671. SZÁM. 2-lk melléklet az 671. m. irományhoz. 556 870 Nagyméltóságú m. kir. ministerium ! Az 1870. évi X. törvényczikk értelmében életbelépett fővárosi közmunkák tanácsa a reá, mint felügyeleti és fellebbviteli hatóságra bízott folyó ügyek elintézésén kivül, főfeladatának ismeri, minél hamarább megfelelni azon fontos hivatásnak, mely számára az idézett törvény szellemében kitüzetett s mely abból áll, hogy Buda-Pest, a forgalomnak, kereskedésnek és iparnak nyújtandó kedvezmények és könnyítések, továbbá egészségi állapotának javítása a benne feltalálható külcsín és kényelemnek emelése által, ne csak a magyar korona birodalmának váljék méltó fővárosává, hanem mint a polgárosodás igényeinek megfelelő lakhely, a többi európai fővárosok sorában az őt, már kedvező és gyönyörű fekvésénél fogva is megillető polczra emeltessék. Századok mulasztásait kellend itt pótolni. Bár merre tekintsünk, mindenütt csak hiányokkal ós fogyatkozásokkal találkozunk, és a teendőknek egész halmaza áll előttünk. Ezekkel szemben a fővárosi közmunkák tanácsának első gondja volt, addig is, mig ez irányban elismert európai hirü szakfórnak által készíttetni fogott részletes tervek állandanak rendelkezésére, egy általános rendszert állapítani meg, melybe minden általa a város bármely részében eszközlendő munkálat bel illesztessék, hogy igy azokban a szükséges összhangzás és összefüggés majdan meg legyen. Ez megtörténvén sietnünk kellé mielőbb a tett terére kilépni. Itt azonban számos akadályra találtunk, mind azon előmunkálatok hiányában, melyek nélkül műszakilag lehetlen haladnunk. így Buda-Pestnek háromszögelési ós lejtmórósi felvétele, a jelenben létező csatornázási, világítási, vízvezetéki hálózatoknak rendszeres tervei, vagy egyáltalában nem, vagy csak hiányosan vannak meg. Midőn tehát egyfelől erélyes lépéseket tettünk, hogy ezek mielőbb elkészíttessenek, másfelől kikelle keresnünk azon tért; melyen a meglevő adatok alapján, a kitűzött irányban — t. i. a közlekedés és forgalom könnyítése, a város közegószsógi állapota emelése s ezekkel kapcsolatosan a város küldiszitése ós kényelmének emelése szempontjából — munkásságunkat rögtön megkezdhessük. E tért feltaláltuk Pest város főközlekedési hálózatának kiegészítésében, s hogy ezt mielőbb elfoglaljuk, minden más tekintetek mellőzésével, már csak az által is utalva voltunk reá, hogy a legközelebbi évek tapasztalata szerint az ingatlanok értéke oly rendkívül arányban emelkedik, miszerint az ily nagy mérvű kisajátításokkal összekötött vállalatok létesítése évről-évre 20—25 % több kiadást fogna igénybe venni. Nem is említve, hogy a mindinkább gyarapodó építkezési kedv mellett e vonalak az értékesebb házakkali sűrűbb beópittetésnek is ki vannak téve, mit hosszasabb időre megakadályozni, még a később bizton kisajátítás alá eső vonalokon is, a magán jogon ejtendő nagy sérelem nélkül alig lehet. Egy tekintet Pest város térképére ós világosan kitűnik, hogy itt a törvényben említett fő közlekedési vonalokra két irányban van szükség. a) Az egyes város részeket egymással, és b) a város központjából kiindulva azt a város környékével összekötőleg — azaz öv- és sugárutakra. Egy ily övut a váczí s illetőleg országúiban már készen találtatik, mig egy ujabb a külvárosokban a szűkség ós lehetőséghez képest terveztetik. Sugár utakkal a kerepesi, üllői, soroksári — utakban találkozunk a város délkeleti részében, mig annak északkeleti részén ilyet hiában keresünk. E hiány pótlására kellé tehát figyelmünket fordítani s i végből behatóan tanulmányozván Pest vá-