Képviselőházi irományok, 1869. VII. kötet • 637-772. sz.

Irományszámok - 1869-671. Törvényjavaslat a fővárosi közmunkák tanácsa által, az 1870. évi X. t. cz. 3. §. d) pontja értelmében a Pest város északkeleti részében nyitandó főközlekedési sugárut még 1870-ben meginditandó munkálatainak, az emlitett törvényczikk alapján kötött 24 millió kölcsönből való fedezetéről

671. SZÁM. 113 rosának tervét és fekvését, azon meggyőződésre jutottunk, miszerint mind a gyakori közlekedési zavarok elhárítása, mind egészségi szempontból azon irányban keilend mindenekelőtt egy ily fővonalat megnyitni, mely a lipót- és bel- várost, a város külső részein is áthatva, egész Pest egyedüli mulatóhelye, a városligettel s az azt napról napra sűrűbben övező lakházakkal hozza összeköttetésbe. — Mert a közlekedési zavarok, Pestnek talán egyetlenegy pontján sem fordulnak elő oly gyakran s valóban oly veszélyes mértékben, min| a városligetbe vezető szűk király utczában s mert az egészségi szempont egyenesen követeli, hogy a bel- és Lipót város lakossága oly utón haladhasson üdülési helyére, mely már magában is tágas, egészséges ós fris levegővel bir. Hogy a közönség által is mennyire érzett hiány volt ez eddig is, mutatja az, hogy — mióta általában ujabban foglalkozik a közvélemény Pest nagyobb mérvű átalakításának eszméjével, nem volt tervezet, melyben egy ily ut nyitása első helyen nem említtetett volna. A főirányra nézve tehát kétségnek helye nem volt — teljesen meggyőződtünk a felől, hogy az államvaspálya és a király-utcza között a váczi utat a városligettel egy széles közlekedési ut által összekötni mulhatlan és sürgős szükség. E kereten belől lettek tehát megkezdve a részletes felvételek és tanulmányozások, melyek eredménye az lett, hogy a sugárút számára azon vonal lőn elfogadva, mely a könyökutczán, kőmivesutczán által, utóbb a kakas- ós szegfüutczák között vezetend a városligetben tervezett artézi kúthoz. E vonal megállapításánál a következő előnyök voltak irányadók: a) Hogy legközelebb esik a város szivéhez, s így mint főközlekedési ut inkább megfelel czóljának, mint bármely más vonal, mely kivülebb esvén a indóház felé, főleg a belvárosi közönség által nehezebben lett volna elérheti b) Hogy épen e vonal szeli át a Terézváros legsűrűbben lakott részét s igy az ott összezsúfolt lakosságnak nyújt levegőt és világosságot, mely annak leginkább szűkében van, miért is Pest város általános egészségi állapotának javítása végett nemcsak minden képzelhető más vonalnál kedvezőbbnek mondható, de önmagában valóságos szükséget képez. c) Hogy ily tágas, az egyetlen mulató és üdülő helyhez vezető főközlekedési útnak könnyű hozzáférhetőségre van szüksége. — A megállapított vonalnál pedig mind a belvárossal mind Budával a Marokkáner ós fürdőutezákon és az Erzsébet ós Józseftóreken a legszebb összeköttetés, melynél a két tér íaültetvényei mintegy folytatását képeznék a sugárút fasorainak, már készen találtatik, míg bármely más vonalon csak zsákutezakónt fogna a váczi útra nyílni. d) Ez ut tökéletesen egyenes irányú, inig az a kivülebb eső más vonalokon csak törés mellett vitethetnék a czél felé s igy a szépészeti szempontnak is leginkább megfelel. Ezen ekként általunk megállapított s üdvösnek ós hasznosnak elfogadott főközlekedési sugárút terveit •/. alatt és költségvetéseit 2-/. alatt van szerencsénk tiszteletteljesen bemutatni. E költségvetésekből kegyesen kivenni méltóztatik hogy ezen közlekedési főútnak építése, csatornáztatása a világítási és vizvezetóki hálózatokkal ellátása, fákültetése, kövezet lerakása és macadamizáltatása magának az útnak fektethetésóhez szükségelt területek kisajátításával kerülend 3.335,901) frt. 81 krba. Ezen tétel, a mennyiben műszaki osztályunk technikai kiszámításain alapul, eltekintve az anyagoknak netaláni árváltozásaitól, tökéletesen biztos alappal bir ; mig a szükséges terület kisajátítási költségei csekélyebb mértékben módosulhatnak. Miután azonban az úthoz szükségelt területet nem csak azon részben lehetend kisajátítani, melyben az tényleg az útra lesz fordítandó, hanem az 1868. LVI. tőrvényezikk 5. §-a értelmében mind a kisajátítási jog mind a tulajdonos kívánatára a kisajátítási kötelezettség is kiterjed azon egész ingatlanra, melynek csak egy része is igényeltetik, az ingatlanok azon részének kisajátítása, mely utóbb ismét eladhatóvá váland 4.863,812 frtba kerülend. Ez összeg oly becslésen alapul, melynél az illető egyes ingatlanság fekvése, jó vagy rósz állapota, jövedelme, az erre kivetett állami ós közsági adók összege vagy az adómentesség tartanra, egyKÉPVH. IROMÁNY. 1869/71 VII. 15