Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-457. Törvényjavaslat az urbéri birtokviszonyok rendezéséről

457. SZÁM. 63 lás vagy nyomozás nélkül a jelen törvény határozatai szerint elintézhető nem volna: köteles a pert kiegészítés és ujabb Ítélethozatal végett visszaküldeni. 85. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyi-, belügyi- és igazságügyi ministerek bízatnak meg. Pesten, 1870 april 10. Horváth Boldizsár s. k. Melléklet a 457. számú irományhoz Indokok az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslathoz. Az ,1848. évi törvényhozás az úrbéri kapesolat magszüntetését csak elvben mondta ki, mely elv nek gyakorlati kivitele számos részletes intézkedést tett szükségessé. Ezen intézkedések az 1853. évi márczius 2-án kelt úrbéri nyiltparancsban és az ugyanaz napon megjelent földtehermentesitési rendeletben foglaltatnak. 1856. évben az úrbéri törvényszékek felállíttatván, ezek a fennebbi nyiltparancs alapján jártak el, és az országban számos birtokrendezést eszközöltek. Ezen intézkedések alkotmányos szempontból törvényeseknek nem tekinthetők: azonban az 1836. 1840. és 1848-ik évi úrbéri törvényekkel legnagyobb részben összehangzók és az 1861. országgyűlés által is elfogadott országbírói értekezlet IV. fejezetében továbbra is érvényben hagyattak. Az érintett legfelsőbb rendeletek értelmében jártak el az úrbéri bíróságok az 1856. évtől fogva a mai napig és az úrbéri birtokszabáíyozások azok alapján eszközöltettek. Ezen tényleges állapotot tekintetbe vévén, mindenek előtt azon kérdés merül fel: vájjon szükséges és tanácsos volna-e az úrbéri birtokviszonyok végleges rendezésére uj alapokat keresni, vagy nem tanácsosabb-e inkább az eddig zsinórmértékül szolgált rendeleteket fővonalaikban fenntartani ? Miután e rendeletek alapelvei hazai törvényeinkéi összhangzásban rannak s azok alapján az ország községei nagyobb részében — ós pedig a jelentékenyebb és értékesebbekben — a birtokszabályozások megtörténtek, az egyéni birtokok a birtokszabályozások folytán bekövetkezett állapot szerint telekkönyvbe igtattattak, ilyképen a hitel és harmadik személyek jogszerzéseinek alapjául szolgáltak: nem látszott szükségesnek a hátralevő birtokszabályozások érdekében az eddigiektől lényegesen eltérő uj elveket állitani fel, sőt ez eljárás veszélyes is lehetne, minthogy számos esetben nem fogna hiányozni a törekvés a törvénynek visszaható erőt tulajdonítani, minek nem csak átalános izgalom, hanem a birtok biztonsága iránt táplált bizalomnak megrenditóse lenne kiszámithatlan horderejű gyászos következménye. A többször érintett rendeletek határozatai azonban valósággal törvényszerűséggel nem birván: mellőzhetlennek mutatkozott, hogy azon szabályok, melyek szerint az országban az ingatlan birtok legnagyobb részének rendezése megtörtónt vagy meg fog történni, törvénybe igtattassanak. A jelen és következő törvényjavaslatok ezen szempontokból indultak ki, gondos figyelmet fordítván arra, hogy az azokban tapasztalt hiányok pótoltassanak ós a bíróságok által tévesen értelmezett rendelkezések