Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-484. Bobory Károly képv. inditványa a ház asztalára letett határozati és törvényjavaslatok tárgyalása iránt - 1869-485. A belügyminister indokolása a köztörvényhatóságok, és a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatokhoz

485. SZÁM. 197 2) A rendezet tanácsú városok csak a központi t. i. a törvényhatóság egyetemét közösen illető költségekhez járulnak s a járásiakhoz nem. ">;>."• A rendezett tanácsú városok jelenben is, de a községi törvény szerint is egy járást képeznek a törvényhatóság területén; biráikban (jövőre a községi törvényjavaslat szerint „polgármestereikben") szolgabírót, továbbá orvost, mérnököt, kó'zgyámot, tanácsnokokat, és egész rendőri szervezetet, sőt még árvaszóket is tartanak saját költségükön. Nem volna méltányos, hogy nagy részét az állami és megyei közigazgatás érdekében fizetett városi magas pótadó mellett, — egyszersmind a megye összes és egyetemes költségeihez is épp úgy járuljanak, mint a megye hatósága alatt álló többi községek, melyek csak birót és jegyzőt tartanak, s csekélyközségi pótadót fizetnek. 3) A sz. kir. városok nem csak az egyenes, de a kormány jóváhagyása mellett a közvetett adókra is vethetnek pótadót s illetékeket, helypénzt, vámokat szedhetnek, sőt az állam által igénybe vett uj adókat is vethetnek ki. E jogot a sz. kir. városok jelenben is élvezik kiváltság alapján. Nem egy tekintet követeli, hogy élvezzék ezentúl is a törvény alapján. Ilyen mellékjövedelmek nélkül sok város nem csak nem fejlődhetnék szabadon, de fenn se tarthatná magát. Az adóalap és a kereskedelem érdekeit a kormány őrködő figyelme védi meg. A szoros értelemben vett önkormányzat mellett a törvényhatóságok gyakorolni fogják a vitatkozás, körlevelezés és kérvónyezés jogát is; — t. i. országos és közérdekű ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat közgyűléseiken megvitathatják, megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánynyal közölhetik, s kérvény alakjában a képviselőházhoz felterjeszthetik (15. §.) E jog csak annyiban szenved korlátozást, hogy az országgyűlésnek és tagjainak törvényhozói eljárását nem tehetik a törvényhatóságok napirendre tűzött vita és megállapodás tárgyává. E megszorítást a parlament tekintélye követeli. Veszélyesnek látszik, ha a törvényhozó hatalom eljárását minden megtorlás, t. i. a megállapodás megsemmisítésének lehetősége nélkül egy oly testület Vonhatná be vitáiba, minő egy magyar törvényhatóság, mely a törvényhozó hatalom által hozott törvények és határozatok végrehajtására és az állami közigazgatás közvetítésére is van hivatva. Ilyen hatóság nyilatkozata jóval több sulylyal bir mint a népgyülóseké. Ismételt tulhajtások meg-' rendíthetnék az erős fejlődésnek indult, de még meg nem szilárdult parlamenti rendszer alapjait. A törvényhatóság az önkormányzás és a vitatkozás, körlevelezés s kérvónyezés jogát bizottsága által annak közgyűlésein gyakorolja. . A javaslat kiterjeszti figyelmét a közgyűlésekre is. Kimondja a 42. §-ban, hogy a közgyűlés határnapját és a felveendő tárgyakat sz. kir. városokban a közgyűlés előtt 24 órával, más törvényhatóságokban 8 nappal ki kell hirdetni. A 43-ik §. kijelöli azon tárgyakat, melyeket a közgyűlés hatásköre alól elvonni nem lehet. Hogy a közgyűlési tárgyak a bizottsági tagok esetleges kimaradásai miatt elintézetlen soha se maradjanak, nem köti a javaslat a határozat érvényét bizonyos számhoz, hanem kimondja, hogy a jelenlevők határoznak s a törvényhatóság főbb tisztviselői a közgyűléseken üléssel és szavazattal birnak (47. §.) Az 50-ik §. megóvja a tanácskozás méltóságát a széksórtési keresetek által; a 45. §-nak azon rendelete pedig, hogy 10 tag kívánatára a névszerinti szavazás mindig elrendelendő, biztosítja a bizottság jogait szemben az elnökkel. Arra nézve, hogy a közgyűlés komoly megfontolással határozhasson, mind az önkormányzat terén, mind az országos és általános érdekű ügyekben, a javaslat a következő rendszabályokat vette fel: 1. Az önkormányzat minden fontos tárgyait megyék, székek, vidékekben és kerületekben az állandó választmány készíti elő, t. i. tanácskozik a tárgyak fölött s véleményez. A választmány nem 6, de 3 évről 3 évre választatik, hogy felvehesse kebelébe a 3 évről 3 évre választott uj bizottsági tagok kiválóbbjait (44. §.) '•4 •' ' '"