Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-484. Bobory Károly képv. inditványa a ház asztalára letett határozati és törvényjavaslatok tárgyalása iránt - 1869-485. A belügyminister indokolása a köztörvényhatóságok, és a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatokhoz

196 485. SZÁM. A felebbezés a belügymínísterhez, mint közigazgatás: legfejgőb hatalomhoz történik. Nem szükség megemlíteni, hogy a felebbezés csak a szoros értelemben vett önkormányzat körébén hozott határozatokra és szabályrendeletekre értetik. A kormány rendeletei s a már jogerőre emelkedett szabályrendeletek alapján hozott határozatok, a közkormányzat és közigazgatás természeténél fogva nem tűrnek felebbezést. Az egyént a kormányrendeletek által okozott sérelem ellenében azon felelősség védi, mely a ministert, a közjogi és magánjogi törvények szerint terheli. A törvényhatóságok a javaslat szerint egész teljességében gyakorolni fogják az árva- és gyámhahatóságot árvaszékeiken. (8., 9., 10. §§.) Nem megcsonkítása ez a bírói hatalomnak. Az árva vagyonát jövőre is a rendes bíró fogja rendbe hozni s az árva peres ügyeiben a rendes biró fog határozni. Az árvaszék hivatása csak az lesz, hogy gyámot és gondnokot nevez, az árvák szellemi és anyagi yarápodására felügyel, az árvavagyon kezelését ellenőrzi, a gyámot, gondnokot megszámoltatja sat. Mindez nem bírói teendő. A gyakorlatot azért tartja fenn a 10-ik §. mert az árvaügy küszöbön álló végleges rendezéséig uj provisoriumot behozni nem volna czélszerü. Felebbviteli hatóságul pedig a belügyministeriumot azért jelöli ki, mert az árvaszók teendői közigazgatási természetűek, s a felebbviteli bíróságok a számadások megvizsgálására kellő apparátussal nem is bírnak, a mint hogy az árvaügyeknek 1848. előtt is a főkormányszék volt felebbviteli hatósága. Visszaállítván a javaslat a törvényhatóságok költségvetési jogát (11. §.) jövőre a megyék, székek, kerületek és vidékek maguk fogják viselni az önkormányzat ós közigazgatás költségeit, melyeket' jelenben .az általuk fölterjesztett, s a belügyminister által felülvizsgált költségvetések alapján évről évre az államkincstár fedezett. Önkényt következik ebből a 91. §. azon intézkedése, hogy, a mennyiben jövőre a törvényhatóságok házi adója az egyenes államadók után százalékokban, vagyis minden egyenes államadó-forint után krajczárokban vettetik ki, le kell az egyenes államadókat oly mérvben szállítani, hogy a leszállítás a lehetőségig megfeleljen azon főösszegnek, a melyet az állam a f. évben közigazgatási czélra az összes törvényhatóságoknak kiszolgáltat. Más különben a mostani államadó mellett még a háziadó is terhelné az ország lakosait, s az államkincstár oly költségekre nézve nyerne fedezetet, melyeket többé nem visel. A háziadó az államadóval együtt szedetik be, s a beszedett háziadó az adóhivatalok által szolgáltatik ki a törvényhatóságoknak. Ez intézkedést az adóbeszedés egyszerűsítése s takarékosság javasolja. Nem szenved kétséget, hogy a javaslatnak a kivetés és beszedésre vonatkozó intézkedése csak átmeneti intézkedés. A törvényhozás feladata lesz véglegesen megállapítani mind a kettőt, s megoldani általában az állami- és házi-adó nagy kérdését nemzetgazdászati egészséges elveken ós alapokon. Egyelőre nem mutatkozik más mód, mint a melyet a javaslat fölvesz, s mely a sz. k. ós rendezett tanácsú vársosokban divatozik, t. i. az egyenes államadó-forintok után krajczárokban vetni ki a házi adót. A költségvetésre nézve több lényeges ujitást hoz be a javaslat, t. i : 1) hogy a jövő évi költségvetést, az őszi zárszámadást, a tavaszi közgyűlésen múlhatatlanul tárgyalni kell, s hogy ugy a költségvetési előirányzatot, mint a zárszámadást ki kell nyomatni, a bizottság tagjai között kiosztani, ós közszemlére kitenni. (14. §.) Ez intézkedést a költségvetés természete és a tárgy fontossága teszi szükségessé, azt pedig, hogy bármely egyes adózó,\ ha nemi bizottsági tag is, megtehesse a .költségre tósre és a zárszámadásra észrevételeit (14. §.) az egyéni jog követeli.