Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-484. Bobory Károly képv. inditványa a ház asztalára letett határozati és törvényjavaslatok tárgyalása iránt - 1869-485. A belügyminister indokolása a köztörvényhatóságok, és a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatokhoz

485. SZÁM. 195 Nem szükség indokolni, hojjy e rendszabály nélkül a törvény szigora holt betű maradna, s merülnének fel. esetek, midőn a kormányrendelet végrehajtása a megye vagy az alispán renitentiáján teljesen megtörnék, — mit egy rendezett állam érdekei sem tűrhetnek meg, legkévésbbé pedig Magyarország érdekei. E kivételes jogot eddig a királyi biztosok gyakorolták a legszélesebb hatalommal. A főispán joga e tekintetben is jóval korlátoltabb. Nem érintheti hatalmával a megye bizottságát kivételes hatalma csak a felelős kormány felhatalmazása folytán és csak egyes concret esetekben, t. i. akkor éled föl, ha a megye vagy az alispán törvényt szeg, s azonnal véget ér a nem teljesített kormány rendelet végrehajtásával. Ekként gondoskodván a javaslat a közigazgatás érdekeinek biztosításáról, nem volt szükség megszorítani a törvényhatóságok önkormányzatát, s a vitatkozás, kérelmezés ós körlevelezés jogát. A feladat mely megoldásra várt, nem volt több, mint megvonni az önkormányzat határait, szabályozni a vitatkozás jogát, s gondoskodni az egyén védelméről az önkormányzat tulhajtásai ellen. A törvényhatóságok hatósági elintézés alá eső belügyeikben jövőre is önállólag intézkednek, határoznak és szabályrendeleteket alkotnak ; határozataikat ós szabályrendeleteiket saját közegeik által hajtják végre; tisztviselőiket választják, az önkormányzat és közigazgatás költségeit maguk állapítják meg és vetik ki, a kormánynyal közvetlen érintkeznek (2. §.). E jog két irányában szenved némi megszorítást, t. i.: 1. Határozatok, melyek a költségvetés megállapítására, ingatlan vagyon elidegenítésére és szerzésére, kölcsönvételekre, terhes szerződések kötésére vagy felbontására, közművek emelésére, és uj hivatalok rendszeresítésére, vagy a fennállók megszüntetésére vonatkoznak, csak ministeri jóváhagyás után hajtathatnak végre. E megszorítás által véli a törvény egy részről az egyes adózók és az országos adóalap, másrészről a jövő nemzedék érdekeit. Miután a közgyűléseken a jelenlevők határoznak, (46. §.) ily fontos érdekeket egyedül az esetleges többség önkényére bizni nem lehet. 2. Minden szabályrendelet, s a concret esetekben hozott minden egyes határozat felebbezhető. (4., 7. §•) A szabályrendeletek ellen szükséges a felebbezós, mert jövőre a szabályrendeletek érvénye nem lesz, mint eddig volt, a kormány előleges jóváhagyásához kötve. Meg kell tehát az egyénnek adni a jogot, hogy hevenyészet szabályrendeletek ellen orvoslást ke. reshessen. A statutorius jog a legeminensebb joga az autonóm hatóságnak. De ez eminens jog se gyakorolna- ható az egyéni jogok sérelmével. A kormány mérséklő befolyása kimaradhatlan. * • Nem kevésbbé szükséges a fölebbezós a concret esetekben hozott egyes határozatok ellen. Az egyénnek jogai eléggé biztosítottak ugyan azon felelősség által, mely a Vl-ik fejezetben, jelesül a 73, 74, 75, 84, 85. §§-ban formulázva van, de a kárpótlás csak a jogtalan cselekvény következményeit orvosolja. Szükség, módot nyújtani a félnek, hogy felebbezós által magát a jogtalan vagy sérelmes cselékvényt akadályozhassa meg, -s közigazgatási utón legyen képes elhárítani a rendes biró előtt indítandó keresettel összekötött bajokat. A javaslat a törvényhatóságra bízza annak meghatározását, hogy mikor lehessen birtokon belül, és mikor birtokon kivül felebbezni. E jogot a közigazgatás érdekei követelik. A törvényhatóság azon felelősségnél fogva, mely a 74. §. szerint reá nehezedik, a. birtokon belüli felebbezóst csak rendkívüli esetekben, t. i. csak akkor fogja megtagadni, a mikor a gyors végrehajtást a közérdek követeli. 25*