Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-471. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentése „az első folyamodásu biróságok rendezéséről” szóló 256. sz. törvényjavaslat tárgyában

471. SZÁM. 157 »3. §. A királyi járásbíróság áll: a járásbiróból, kihez szükség esetében egy vagy több aljárásbiró neveztetik. A járásbíróság mint egyesbiróság jár el. Több tagból álló járásbíróságoknál az ügyvitel vezetése a járásbirót illeti, a kit akadályoztatása esetében az aljárásbiró helyettesit. Az aljárásbiró azon ügyekben is, a melyeket a járáebiró hozzája utal, mint önálló bíró jár el." A 4. §. második bekezdésében „járásbíróságok" helyébe Járásbíróság ügykezelését" teendő; azon, kívül pedig oly czólból, hogy a járásbíróság ügyei akkor is elláttathassanak, ha az annál alkalmazott járásbiró s a netán alkalmazott aljárásbirák is akadályozva volnának: a közp. bizottság a 4. §-hoz uj bekezdésként következő rendelkezést indítványoz: „A 3-ik §. intézkedésein túl netalán szükséges helyettest a törvényszéknek vagy más járásbíróságnak tagjai közül a törvényszók elnöke rendeli ki." A törvényjavaslat 5. §-ban a törvényszék szókhelyén levő s egyéb járásbíróságok közt tett megkülönböztetést a közp. bizottság indokoltnak nem találta, s ennek folytán ezen §-t elhagyatni s a §§-ok sorszámait ehhez képest megváltoztatni indítványozza. A régi 8. §. (most 7. §.)-ra nézve a központi bizottság; 1) lehetőnek tartja, hogy alelnöki állomásnak rendszeresítése nem csak a pesti, hanem, más nagyobb törvényszéknél is szükséges leend. 2) a törvényszékeknél alkalmazandó ülnökök számára nézve nem találja elegendőnek a törv. javaslat azon kifejezését, hogy a kir. törvényszék több ülnökből áll, s e részben, amint egyrészt tekintetbe óhajtja vétetni az átmenet nehézségeit, ugy másrészt fenn kívánja tartatni a törvény azon elvét, mely szerint a birák számának megállapítása a törvényhozás hatásköréhez tartozik: 3) az elnök által nevezendő vizsgáló-birák tekintetében azon nézetben volt, miszerint azoknak feladata rendszerint sokkal fontosabb, semhogy a jegyzők közöl neveztessenek, s azért ezt csak kivételesen, csekélyebb esetekben tartja megengedhetőnek. Ezekhez képest a közp. bizottság a régi 8. §. helyébe a következő uj szerkezetet ajánlja. 7. §. A királyi törvényszék ólén az elnök áll, kit ott,, hol alelnök rendszeresitve nincs, a törvényszék tagjaiból a kinevezés sorrendje szerint legidősb ülnök helyettesit. A birói tagok számát a szerzendő tapasztalati adatok alapján később a törvényhozás fogja meghatározni ; egyelőre ennek megállapítása az igazságügyi ministerre bizatik. Vizsgáló bírákat rendszerint a törvényszéki birák sorából, csekélyebb fontosságú esetekben a jegyzők közül a törvényszék elnöke nevez. A pertárnok teendőit a törvényszék elnöke által kijelölt jegyző végzi." A régi 9. §. (most 8. §.)-ban a közp. bizottság kifejezendőnek véli, miszerint kereskedői ülnökök csak azon váltó- ós kereskedelmi ügyek elintézésénél alkalmazandók, melyek jelenleg a váltó ós kereskedelmi bíróságok hatásköréhez .tartoznak s azért ezen §. kezdetét következőleg indítványozza módosíttatni ,: 8. §. A váltó- és kereskedelmi bíróságok hatásköréhez tartozó ügyek elintézésénél alkalmazandó kereskedői ülnököket stb. , A régi 10. §. (most 9. §.)-ra nézve a közp. bizottság sem azt nem tartja szükségesnek, hogy a bányaügyek oly itélő tanácsban adassanak elő, melyben az itélő birák nagyobb száma bánya-szakértő, sem pedig a kisegítő birák alkalmazását s ezzel a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény e részbeni mellőzését elkerülhetlenül szükségesnek nem találja s azért ezen §. első bekezdésének csak első pontját megtar-