Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-438. Jelentése az állandó pénzügyi és vasuti bizottságoknak, a valkány-perjámosi másodrendü gőzmozdony vasut kiépitése iránt előterjesztett 303. sz. alatti törvényjavaslat, a reá vonatkozó engedély-okmány és függelék tárgyában

372 438. SZÁM. Ugyanazon mentesség a kisajátított területek átiratási dijaira is megadatik. A tőkeszerzés, valamint építkezés és az üzlet első berendezése czóljából kiállítandó minden szerző­dés, beadvány, vagy bármely más okirat bélyeg- és illetékmentes lesz. 23. §. Az engedély tartama 90 évre állapittatik meg , mely időszak lefolyásával megszűnik; kezdetét Teszi azon napon, a melyen az egész vonal a közforgalomnak adatik át. Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6; és 7-ik §-ban megállapított határidők a részletes ter­vek benyújtása, az épités megkezdése, a biztositék letétele, az építés befejezése, továbbá az üzlet megnyitá­sára nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása, a fennidézett vasutengedólyezési szabály 11. §. b) pontja értelmében, különösen pedig a politikai és financziális válságok által nem igazoltathatik. 24. § A kormány fenntartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatályba léptétől számítva 30 év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa. A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét óv alatti tiszta jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább óv tiszta jövedelme levonatván, a fenn­maradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámitatai. Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a tényleg befektetett tőke l 1 /^ kamatánál kevesebb nem lehet, az engedélyeseknek a megállapított engedély tartamáig mint évi jövedék fizetendő. 25. §. Az engedély megszűntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az első eset­ben ingyen, utóbbiban a 24 §. értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett és jókarban átadandó pálya tehermentes birtokába és haszonélvezetébe, birtokába veszi különösen a pálya területét s földjét, a föld- és műimmkállatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzá tartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvényekkel, bútorzattal, ingó ós ingatlanságokkál egyetemben. Valamint az engedély megszűntével, ugy a pálya beváltása esetében is az engedélyesek megtart­ják a tartalék-alap és a künnlevő aktiv követelések tujlajdonát, valamint a koax-kemenczéket, öntödéket gép vagy egyéb gyárakat, pajtákat ós egyéb épületeket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kor­mány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozan­dóját nem fogják képezni. 26. §. Ha megelőző intések daczára az engedélyokmányban, vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése; vagy mulasztása az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, a kormány fenntartja a jogot, ellenök a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni és a körülmények szerint az engedélyt még tar­tamának lefolyása előtt megszűntnek nyilvánítani. 27. §. Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bólyegdij alá esnek. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom