Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-432. Törvényjavaslat a középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szak-iskolákról

432. SZÁM. 309 Ezért bármily nehézségekkel járjon is a felvételi vizsgák megtartásának külső módozatát megállapítani, még is czélszerübbnek látom, hogy a főtanodáknál vizsgáltassanak meg a jelentkezők, vájjon az illető tanszakra van-e elég előképésitettségük ? 29. §. A gymnásiumban a tanárnak a tantárgyat nem annyira előadni, — mint inkább azokat az egyes tanulóknak betanítani kell. Itt folytonos figyelemmel kell kisérni a tanulók egyéni képességeit, hajlamait, szorgalmukat s. a. t. Ezért egy-egy osztályban nem tanítható több fiú sikerrel, mint a mennyivel a tanár képes személyesen foglalkozni, és ez legfelebb 60 növendéknél eszközölhető. 30. §. Ha a vasárnapot s a hét egy délutánját szünnapul veszszük, 28 órából jut minden dél előttre 3, és délutánra 2 tanóra, mi egyáltalán elég, ha figyelembe veszszük, hogy az ezen 5 órán tanitottaknak otthon való tanulására s írásbeli feladatok elkészítésére is kell legkevesebb naponkénti 2—3 óra, és hogy épen a tehets%?°»bb fiuknak a nem kötelezett; de rendesen tanított tárgyak (p. o. franczia, angol, nyelv, vagy zene s. a. t.) tanulására is kell időt engedni. B.) • Al- és főreáliskola. 31. —37. §§. A reáliskolák, mint tervezetem szerint — szintén tudományos középtanodai intézetek, nem annyira szerkezetükre, mindinkább a tanított, tárgyakra, s azok terjedelmére nézve különböznek a gymnásiumoktól, s ennél fogva törv. javaslatomnak a reáliskolai tanfolyam szervezetére vonatkozó szakaszai hasonló intézkedéseket tartalmaznak, mint a gymnásiumi oktatást szabályozók, s így ezek szerkesztésénél is ugyanazon indokok vezéreltek, mint amott. Ennek folytán itt az egyes szakaszok részletes indokolása helyett csupán a reáliskolai tanfolyam tartamára, s berendezésére vonatkozólag kell egy pár pontot röviden felvilágositanom: 1) Az egész reáliskolai tanfolyam tartamát szükségesnek láttam hét évre terjeszteni ki, mert a tett tapasztalások és az illető tanárok összhangzó nyilatkozata szerint lehetetlen az ifjakat hat év alatt ugy előkésziteni, hogy azok akár a hazai, akár a külföldi műegyetemeken a mai tudományos előadások sikeres hallgatására felvétethetnének. — Ezt (a tudományok jelen fejlettségét tekintve) még hót óv alatt eszközölni is nagy feladat. . 2) Némileg feltűnő lehet törv. javaslatomnak azon eltérő intézkedése, hogy míg a humanisticus irányú oktatás utolsó két évében már az egyetemre előkészítő szaktanitást viszem be; addig a műegyetemre előkészítő főreáliskolában a tanítás nem különül szakok szerint. Azonban a szakok szerint előkészítő tanítást a főreáliskolában nem látom szükségesnek a következő három okból: a) mert, sajátképen már maga a főreáliskola is egy szakirányt képvisel, — a mathematika és természettan tanítására lévén fősüly helyezve; b) mivel a főreáliskola a műegyetemre koszit elő, a műegyetemi (mérnöki, gópószi, építészi s. a. t.) tanpályák pedig a hozzájuk szükséges előképzettséget illetőleg, sokkal kevésbbó különböznek egymástól, mint az egyetemi tanpályák (p. o. a jogi ós orvosi) el annyira, hogy mindegyikhez az elme általános miveltsóge mellett, a mathematikai és természettudományi ismeretek szolgálnak alapul; c) mert a műegyetembe nem lépő ifjaknak a reáliskolában néhol dívó szakok szerinti tanítását pótolják javaslatom szerint, a reáliskolához kapcsolandó ípar-és kereskedelmi iskolák.