Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-355. Törvényjavaslat az 1868. LIV. t. cz. némely szakaszainak módositásáról
20 355. SZÁM. 4. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. Kelt Pesten, 1870. évi márczius 15-én. Horváth Boldizsár s. k. Melléklet a 355. számú irományhoz. Indokolás. Az 1-ső §-hoz. A semmitőszék elnökétől vett hivatalos jelentés szerint, a m. évi június 1-től deczember végéig befolyt semmiségi panaszok száma 5265 volt. Azóta azonban a számarány jelentékeny mértékben növekedett elannyira- hogy a f. év. két első havában tapasztalt ügyszaporodás után Ítélve, az 1870-ben várható Ügydarabok száma valószínűleg meg fogja haladni a 12 ezerét. Jelenleg a semmitőszék egy elnökön s alelnökön kivül 16 szavazó bíróból áll s két tanácsban működik. Mindenik tanács lietenkint rendesen 4, s egy éven át 208 ülést tarthat. Egy-egy ülésben átlag 20 darab ügy lóvén elintézhető, ekkép egy-egy tanács óvenkint 4160, a két tanács pedig összesen 8320 ügy darabot képes elvégezni, — vagy is csak kétharmadát annak, a mi valöszinüleg befolyni fog. Minthogy egy-egy tanács hetenként 4 ülésnél többet nem tarthat, mert különben a szavazó s előadó bíráknak nem maradna idejük az ügyek tanulmányozásra s feldolgozására, — tehát a hátralékok felszaporodásának meggátlására csak két mód van: vagy a létszám szaporítása, vagy pedig olyatén intézkedés: hogy a létező létszámból az eddigi két tanács helyett három tanács legyen alakitható. A törvényjavaslat 1. §-a ezen utóbbi módot választá, a mi csak ugy lehetséges, ha eltöröltetik az 1868. 54. t. ez. 5. §-ának azon merev intézkedése, melyszerint a semmitőszék az elnökön kivül 6 tagú tanácsban ítél, sőt ha a semmiségi panasz a harmadbiróság eljárásából merült fel, a tanácsnak legalább 10 tagból kell alakulnia. A helyett az 1. §-a azon javaslatot tartalmazza: hogy a semmitőszék az elnökön kivül 4, s illetőleg 6 vagy 8 tagból álljon, a szerint, a- mint a semmiségi panasz tárgyát valamely első-, vagy pedig a másod- vagy harmadbiróság eljárása képezi. Ez által eleget teszünk a takarókosság igényeinek a nélkül, hogy megsértenők azon elvet, a melyet az 1868. 54. t. ez. a fölebbvitel rendezésénél vezérfonalul követett, hogyt. i. a fölebbviteli bíróságnál, a tanács két taggal erősebb legyen azon bíróságénál, — a melynek eljárása fölött itól, — a mely elvtől a fennérintett törvényezikk csak a semmitőszéknél s itt is ok nélkül tért el. A semmitőszék ugyanis közvetlenül ítélvén az elsőfolyamodási bíróságok eljárása fölött, miután az elsőfolyamodásu törvényszékeknél az elnökön kivül két szavazó biró jelenléte kívántatik meg jogérvényes határozat hozatalára, tehát semmi ok sem forog fenn arra, hogy ezen határozatok a semmitőszéknél 6 tagú tanácsban adassanak elő. A 2. és 3-ik §-hoz. A polg. törvénykezési rendtartás életbelépte óta felmerült tapasztalatok mutatják, hogy a merőben alaptalan s csupán boszantásra vagy a per húzására számított perorvoslatok száma igen nagy. A legcsekélyebb okból, a legvilágosabb esetekben, a leghaszontalanabb ürügyek alatt perorvoslatok használtattak.
