Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-431. Törvényjavaslat a kisdedóvodákról
282 431. SZÁM. mindegyikét számitom ide), végül ilyenül tekinthető az imádkozás; ós a kisded 4-ik évének betöltése után az olvasás. — Az olvasás az egyetlen, a mely mint tantárgy megengedhető az óvodai képzés két utolsó évében. Az imádkozásnál azért javaslom minden gyermeknek saját vallása szerinti imádkozást, mert némely felekezetek saját imádkozási formáiknak mellőzését, s az u. n. általános imádságot már felekezetesnek illetőleg más felekezetek szokásainak tekintik. 18., 19. és 20. §. Kezdetben nem lehet ahhoz reményünk, hogy az óvadákban csupán óvodai képezdóből kikerült óvók kellő számmal legyenek, ezért szükségesnek láttam, hogy az okleveles népiskolai tanítók is kópesitettekül tekintessenek óvodákra is, ha már legalább félévig az óvásban gyakorolták magukat. Az egy óvodában szükséges óvók ós segédjeik, valamint a cselédek számát s fizetését legbiztosabb ban megítélheti a helyi viszonyokat ismerhető megyei iskolatanács, mely más részről a költségviselést illetőleg nem érdekelt fél. 21. és 22. §. Ragályos bajok s általában betegségek leghamarább elő jönnek kis gyermekeknél, s óvodában különöwu a ragályos bajoktól kell vén szigorúan őrizkedni, ezért szükségesnek látom, hogy orvos lehető gyakran látogassa az óvodákat. Reménylem, miként a községeknek és a közegészség ügyének országos rendezése lehetővé fogja tenni, hogy az óvodákat legalább minden 14 napban egyszer látogathassa orvos. Az egészségi rendszabályok és szükségek rendesen gyors intézkedést kivannak, s ha az orvos jelentésére az iskolai szék késedelmeznék, a tanfelügyelőnek kell gyorsan eljárnia; azért az orvos által a tanfelügyelő is értesítendő a teendőkről. Az orvos fáradozásaiért adandó tisztelet-dijat, már annálfogva is a megyei iskolatanács határozhatja meg legjobban, mert esetenkint leginkább megismerheti, mennyit fárad a helyben lakó vagy vidékről oda utazó orvos az óvoda látogatásáért. 23. §. Valamint a népiskolákra nézve, ugy az óvodáknak is a törvény értelmében való szervezés részletei, a berendezés és a gondozás rendje, kormány rendelettel állapítandó meg. 24. §. Habár csupán a 6. §-ban kijelölt községek köteleztetnek óvodák állítására, de a nevelés szabadságánál fogva és a jelen törv. jav. 28. §-a szerint óvodát állithatnak minden, tehát oly községek is, melyek nem bírnak a 6. §-ban irt vagyon erővel s igy óvoda állításra nem kötelezvék. Az ily községek által önkényt -létesített óvodák is községi közvagyonból ós a község által tartatván fenn, szintén községi közös intézetek; ennélfogva a jelen törvény ugyanazon intézkedései alatt kell állaniok, melyek általában a községi óvodákról rendelkeznek. Minthogy azonban az, óvodai gondozásnak kettős czélja van, t. i. az óvás, a szorosabb értelemben vett gondozás, és a képzés, fejlesztés, és minthogy bár mind két czél üdvös, de még is az óvás, a gondozás az óvoda első feladata ós oly esetben, melyben mindkét czél el nem érhető, már azt is nagy nyereségnek tartom, ha legalább az egyiket, t. i. az „óvást" eszközölni lehet: ezen okoknál fogva czélszerünek Játom, hogy azon szegény községeknek, melyek óvoda állítására törvény szerint nem kötelezhetők, s melyeknek vagyon ereje nem engedi meg mind a gondozás, mind a képzés igényeinek megfelelő óvodát tartani fenn, engedtessék meg oly óvodát is állítani, melyben legalább az első czél, t. i. az óvás ós ápolás eszközöltetik, s melyhez nem kívántatik okleveles óvó. 25. §. A kormánynak arra való felhatalmazását, hogy tisztán állami erővel is állithasson fel óvodákat «zért látom szükségesnek: mert lehető, hogy egyes oly községekben, melyek óvodák állítására sem nem Kötelesek, sem nem képesek, culturai, vagy közgazdászati tekintetből igen szükséges egy óvoda.
