Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-431. Törvényjavaslat a kisdedóvodákról
431. SZÁM. 283 26.- 32 §. Az óvodák létrehozásának és terjesztésének egyik főfeltétele az, hogy képzett óvók kellő számmal legyenek. Ez pedig csak óvodai kópezdók által eszközölhető. A törvényben már rendelt tanitókópezdék nem pótolhatják az óvodai képezdóket: 1-ször mert azokból a népiskolák számára sem kerül ki elég tanitó; 2-szor mert, bár szükség esetén tanitókópezdei tanfolyamot végzett egyén is alkalmazható óvodában, de az óvónak még is más képzettségre van szüksége, mint a népiskolai tanítónak; részint kevesebbet is elég tudnia, részint pedig oly ügyességekben kell kikópeztetve lennie, melyeket tanitókópezdében nem szerezhet meg. Ez okból látom szükségesnek külön óvodai kópezdók állítását. E képezdék számát törvényben meghatározni azért nem tartom szükségesnek, mert az a majd mutatkozandó szükségtől függ ;*) s az országgyűlés az óvenkinti költségvetés megállapításánál határozhat felette. Az óvodai kópezdók külső ós belső berendezése, szervezete, s igazgatása egészen ugy van tervezve, mint azt a népiskolai törvény a tanitókópezdékre nézve meghatározta, csupán az óvádai szak-oktatás által igényelt azon különbséggel, hogy itt: 1-ször a tanfolyam két évig tart, mivel itt a kópezdei tantárgyak szűkebb kiterjedésben taníthatók 2-szor az óvodai képzéshez szükséges tárgyak taníttatnak; 3-szór vagyontalan szegény fiuk az intézetben dij nélkül lakásbeli ellátást nyernek. A népiskola törvény nem rendeli ugyan a bennlakást a tanitókópezdéknél, de a gyakorlat ott is nélkülözhetlennó teszi, ugyanazon okból," mely azt az óvodai képezdéknél még szükségesebbé teszi, t. i. mert viszonyaink között csak oly szegény talentumos egyéneket reményihetünk a tanítói ós óvói pályára megnyerni, kik nem képesek saját vagyon-erejökből önmagukat kiképezni, tehát a kiknek anyagi ellátásáról a lehetőségig gondoskodni kell. 33.-34. §. A nevelés szabadságánál fogva s a 2. §. értelmében a felekezeteknek, társulatoknak s egyeseknek és épen ugy szabadságukban kell, hogy álljon óvodák létesítése s fenntartása, mint szabadságukban áll, a népiskolai törvény 11.—12. §-ai értelmében, népoktatási tanintézeteket állitaniok; s az ily óvodák is a közönség használatára álló intézetek lévén, ép ugy az állam felügyelete alá kell azoknak helyeztetniök, és ép ugy szükséges, hogy a törvényes kellékeknek megfeleljenek, mint a népiskolák. Mivel azonban az óvodák nem tanintézetek, felekezetek, a társulatok ós magánosok által fenntartott óvodák törvényes kellékeinek s az azokra váló felügyeletnek inkább csak a közegészségre, biztonságra, s erkölcsiségre kell irányozva lenniök, s az intézet bezáratása csak is egészségi s erkölcsi bajok esetében indokolt. Végre a tenntebbiekben és a 24. §. indokolásánál kifejtett okokból, szükségesnek láttam a felekezetekre, társulatokra s egyesekre is kiterjeszteni a 24. §-ban a szegény községeknek adott azon szabadságot, hogy csupán az óvást czólzó egyszerűbb óvodákat is állithassanak. 35. § A 25. §. indokolásánál előadtam azon okokat, melyeknél fogva czólszerünek látom a kormányt törvényben hatalmazni fel arra, hogy oly helyeken, hol kiválóan szükséges óvoda létesítése, azt tisztán állami erővel állítsa fel. Ugyanazon okból czólosnak látom, hogy ily helyeken, ha társulatok vagy egyesek törekednek a szükséges óvodai intézetet létrehozni, s jól fenntartani, a kormánynak hatalmában álljon uj óvoda állítása helyett a létezőket segélyezni, ha t. i. azok egyszersmind jól kezelt intézetek. 36. §. A dolog természeténél fogva a tanfelügyelőknek hasonló teendőjük van az óvodák, mint a népiskolák iránt. ; - . -/, B. Eötvös József s. k. *) Népiskolát minden község köteles lévén állítani, az iránt lehet számítást tenni, hogy hány tanitó s hány képezde kell. De az óvodáknál nincsen ez az eset. 36*
