Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-263. A fiumei kérdés ügyében kiküldött magyar bizottság jelentése az országgyüléshez

84 263. SZÁM. vényszékek is az ügyfelek nyelvén tárgyalandják a pereket, a szóbeli eljárás behozataláig az eddigi gyakorlat maradván fenn. IV. Fiume városa és kerülete a politikai közigazgatás, cultus ós közoktatás tekintetében a kor­mányzó s a magyar belügyi, illetőleg a cultus- ós közoktatási ministerek ós a közös magyar törvényhozás alatt fog állani, kivéve azon gymnasiumot mely Fiúméban eddig közös alapokból állott fenn. E gymnasiumra nézve oly egyesség jött létre, hogy az alapítványok megosztatván, a tanintézet ezután is, mint eddig volt, horvát gymnasium marad s egyenesen a horvát- szlavonkormánytól s törvény­hozástól fog függeni. Fiume viszont, a maga autonóm jogánál fogva a lakosság szükségeinek megfelelő iskolákat állit­hat s tarthat fenn, melyek a magyar közoktatási-minister s a közös magyar törvényhozás alatt fognak állani. A törvénykezést illetőleg: az autonóm, magánjogi és büntető ügyekre nézve Fiume városában egy első bírósági s egj feljebbviteli törvényszék állíttatik fel, mely csak Fiúméra ós kerületére terjed ki. A legfelsőbb ítélőszék ezen ügyekre nézve a zágrábi hétszemélyes tábla leend. A fiumei első folyamodási- és feljebbviteli bíróságok tagjainak kinevezése vagy választása Fiume autonóm jogai közé tartozik. Az igazságszolgáltatásra való felügyelet a (ruberniumot illeti. Az autonóm igazságszolgáltatási, magán- és büntetőjogi törvényhozást (ide nem értve a kereske­delmi-, tengerészeti- és váltótörvényeket, melyek közösek), a horvát- szlavonországgyülés gyakorolja; miórt is Fiume oda képviselőket küldhet. V. Buccari, Porto-Ró és Vinodol ellenben a nem közös, vagyis autonóm ügyekben nem a fiumei kormányzó alatt, hanem a horvátkormány által kinevezendő. főispán alatt álland, s mind közigazgatási mind törvénykezési tekintetben a horvát-szlavonkormánytól s a horvát-szlavón országgyűléstől függ; az ott előfor­duló magánjogi-, büntető s rendőrségi ügyekben tehát a horvátországi hatóságok s ítélőszékek gyakorolják a bírói hatalmat. A főispáni hivatalt azonban, ha a Horvát-Szlavonországok kormánya ugy kívánja, a fiumei kor­mányzóra is rá lehet ruházni. VI. Fiume városa a közös-országgyülésre egy utasítással nem kötött képviselőt küld. VII. Fiume városára és kerületére nézve a politikai, közigazgatási, cultus ós közoktatási viszo­nyokat illetőleg Fiume közbejöttével a közös m. ministerium készítse el a szükséges statútumokat és törvényja­vaslatokat, melyek aztán a magyar-közösországgyülós elébe terjesztendők. Ellenben az autonóm magánjogi­s büntetőtörvény hozás, a IV. pont órtelmében, a horvát országgyűlést illeti. VIII. Szintén a közös m. ministerium kószitse el az illetők közbejöttével mindazon törvényeket is, me­lyeket a kereskedelem s tengerészet érdeke és a tengermellók helyzete igényel. Ezek aztán szintén a közös országgyűlés elébe terjesztendők. Kelt Pesten, 1869-ki június 16-án. A magyar országos-bizottság: Szögyéni Marich László, elnök. • Deák Ferencz, s. k. Éher Mndor, s. k. Horváth Mihály, jegyző s. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom