Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.
Irományszámok - 1869-263. A fiumei kérdés ügyében kiküldött magyar bizottság jelentése az országgyüléshez
263. SZÁM. 85 •/.g ) mel lékl et a Y lII-ik ülés jegyz őkönyvéhez. A magyar bizottság javaslata módosított formulázással. A Horvát-Szlavonországokkal 1868-ban kötött egyességnek 66-ik §-ában kifejezett alapelvből indulva ki, melyszerint Fiume város és kerülete a magyar koronához kapcsolt külön testet képez, a nevezett tengeri város és kerület ügyei általában kétfélék: a) azok, melyek a Magyar- és Horvát-Szlavonországok közt 1868-ban létrejött egyezmény szerint a magyar birodalom közös ügyeinek jelöltettek ki; és b) azok, melyekben Fiume város és kerülete mint külön testület autonóm joggal bir. A.) A közös ügyekről. 1. Azon egész terület, mely 1848. előtt is a fiumei gubernium területét képezte, a tengerészeti, kereskedelmi, váltó s általában mindazon ügyekre nézve, melyek a Horvát-Szlavonországokkal 1868-ban kötött egyezmény szerint közösöknek tekintendők, egy kerületet fog képezni s a közös országgyűlés és a közös m. ministerium alatt álland. 2. Ezen kerületbe 0 felsége által a közös ministerium előterjesztésére s a közös miuisterelnök ellenjegyzése mellett egy kormányzó neveztetik ki. 3. A kerületben minden fentebb emiitett közösügyekre nézve egy első bírósági törvényszók állíttatik fel, melynek személyzete- felében a horvát-szlavón bán, más felében a fiumei kormányzó ajánlatára a közös m. ministerium által fog kinevezés végett Ő felségéhez felterjesztetni; a kinevezés pedig, valamelyik közös m. minister által ellenjegyeztetni. 4. Ugyanazon közösügyekre nézve a kerületben egy feljebbviteli törvényszók állittattik fel, melynek személyzete, hasonló módon fele részben a horvát bán, más felében a fiumei kormányzó ajánlatára s a közös m, ministerium felterjesztése s ellenjegyzése mellett fog 0 felsége áltxl kineveztetni. Ezen törvényszók az alább, a 11-ik pontban kijelölt teendői tekintetéből elégséges jogtudó tagokat fog keblében számlálni. 5. Minden közösügyekre nézve a legfelsőbb bíróság a pesti királyi hétszemélyes tábla, illetőleg a semmitőszók. 6. Mindazon törvényjavaslatokat és statumokat, melyeket a kereskedelem s tengerészet érdeke s a tengermellók helyzete igényel a közös m. ministerium Horvátország és Fiume közbejöttével készítse el s terjeszsze a közösországgyülós elébe. 7. Fiume városa a közös országgyűlésre egy utasítással nem kötött képviselőt küld. B.) A nem közös vagyis autonóm közigazgatási ügyekről. 8. Fiume városa s kerülete a politikai közigazgatás, cultus ós közoktatás tekintetében a kormányzó s a magyar belügyi, illetőleg a cultus ós közoktatási ministerek ós a közös törvényhozás alatt fog állani, kivéve azon gymnasiumot, mely Fiúméban eddig közös-alapokból állott fenn. 9. E gymnasium az alapítványok megosztása s a városi segély megvonása után továbbra is, mint eddig volt, horvát gymnasium marad s egyenesen a horvát-szlavón kormánytól s törvényhozástól fog függeni. A Fiume által autonóm jogánál fogva felállítandó s fenntartandó iskolák viszont a magyar közoktatási minister s a közös magyar törvényhozás alatt fognak állni. 10. A törvénykezést illetőleg: az autonóm magánjogi- s büntető ügyekre nézve Fiume városában első folyamodási bíróság leend a városi municipalis törvényszék. E törvényszék hatósága azonban kiterjesztetik azon magán- s büntető ügyekre is, melyek az ott jelenleg fennálló törvények szerint a városi biróság hatáskörót túlhaladták s a királyi megyei törvényszék illetőségéhez tartoztak.
