Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.
Irományszámok - 1869-263. A fiumei kérdés ügyében kiküldött magyar bizottság jelentése az országgyüléshez
263. SZÁM. 57 263. szám. A fiumei kérdés ügyében kiküldött magyar bizottság jelentése az országgyűléshez. Miután a Magyarország s Horváth-Slavonországok közt ujabb időben felmerült közjogi kérdések egy, mind a két felet kielégítő egyezmény által megoldattak, mely aztán Ő Felsége szentesítését is megnyervén, törvény erejére emeltetett: a nevezett országok közt még csak egy kérdés maradt megoldatlanul, az, mely Fiume városára s a hozzá tartozó kikötőre s kerületre vonatkozott. A magyar országgyűlés ugyanis azt óhajtá, hogy Fiume városa s kerülete, mint közvetlenül Magyarországhoz tartozó, Magyarországhoz azonnal tettleg is visszakapcsoltassék; Horvát- és Slavonországok pedig az 1868-diki septemb. 26-án kelt országgyűlési feliratukban ujolag azon kórelmet terjesztették elé: hogy az emiitett város, kikötő ós kerület közvetlenül Horvátországhoz s igy csak közvetve a magyar koronához tartozónak ismertessék el. Ő Felsége ezen egyetlen fennmaradt nehézséget is az összes érdeklettek megnyugtatásával óhajtván elhárítani, az illető felek közt barátságos egyezkedést kivánt megkísértetni. Felszólitá ennélfogva mind Magyarország, mind Horvát-Slavonországok országgyűléseit: egyesüljenek azon alapeszmében, hogy Fiume városa, kikötője s kerülete Magyarország koronájához csatolt külön testet, separatum sacrae regni coronae adnexum corpus képez; s a barátságos utón kieszközlendő egyessóg létesítése végett küldenónek ki keblükből egy-egy bizottságot, melyek az ez iránt szintén felszólított Fiume város küldöttségével összeülve, a vitás kérdést közös egyetértéssel oldják meg. 0 Felsége ezen kegyelmes leiratát, mely a magyar-horvát egyezmónyi törvény 66-dik szakaszával teljes összhangzásban állott, mind Magyarország mind Horvát-Slavonországok országgyűlései készségesen elfogadták, s az illető bizottságokat a magok kebléből kirendelték. Ekként jött létre a magyar, horvát-szlavón ós fiumei tagokból állott orsz. bizottság, mely f. é. május 15-kón megalakulván, azonnal tényleg is megkezdte működéseit, melyekről a magyar bizottság a következő jelentést terjeszti az országgyűlés elé. Minthogy ő Felségének Fiumét ós kerületét a magyar koronához kapcsolt külön testnek nyilvánitó kegyelmes királyi leirata, s annak a kiegyezkedósi törvényben mind Magyar-, mind Horvát-Slavonországok részéről történt elfogadása után ama kérdés: hova tartozik Fiume? —'- államjogi szempontból megszűnt vitás kórdós lenni: ezen országos bizottság feladata iránt semmi kétség nem támadhatott. E feladat ugyanis nem lehetett más, minthogy megfelelve mind ő Felsége, mind a küldöttségeket megrendelő országgyűlések intentióinak , Fiume belkérdései közös megegyezéssel akként oldassanak meg: hogy e tengeri város és kikötője mennél elébb más országok kikötőinek színvonalára juthasson, s e szerint a keblében gyarapulandó kereskedelem és tengerészet virágzatra emelkedése által mind Magyar-, mind Horvát-Slavonországok közös anyagi érdekei is lehetőleg előmozdittassanak. Az országos bizottság s különösen annak magyar tagjai ekként fogván fel a maguk feladatát, felszólították a fiumei bizottságot, hogy miután városuk s kerületök beligazgatási ügyei szükségkép átalakítást igényelnek, kivánataikat ezek rendezésére nézve Írásban nyújtsák be az országos bizottságnak. A fiumei küldöttség e javaslata ./• a) jegy alatt a II. ülés jegyzőkönyvéhez van csatolva. KÉPVH. IROMÁNY. 1869/71. III. 8
