Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-263. A fiumei kérdés ügyében kiküldött magyar bizottság jelentése az országgyüléshez

58 263. SZÁM. A válaszból azonban, melyet a fiumei küldöttség ezen iratára a horvát-szlavón bizottság nyújtott be, s mely a III-dik ülés jegyzőkönyvének ./• b) jegy alatti csatolmányát képezi, — az országos bizottság ezen két külön tényezője közt magokra az elvekre nézve is oly nagy nézetkülönbség tűnt ki, hogy az általok benyújtott két javaslatot egymással megegyeztetni egyáltalában lehetetlen lévén, szükségessé lőn, hogy a magyar bizottság részéről is egy külön javaslat nyujtassék be, mely a tanácskozások alapjául szolgálhasson. E javaslat a IV-dik ülés jegyzőkönyve mellé •/. c) jegy alatt van csatolva. De a magyar bizottság ezen javaslatát sem fogadta el minden pontjaira nézve az országos bizottság két másik tényezője, s arra mind a fiumei, mind a horvát-szlavón küldöttség benyujtá észrevételeit. — A fiumeiek irata •/. d) jegy alatt, a horvátoké •/. e) jegygyei áll az V-dik ülés jegyzőkönyve mellett. A fiumei képviselők azonban a tanácskozások folytában nem késtek a magyar javaslatot minden lényegesebb pontjaira nézve elfogadni, s nyilatkozatuk nem idézett fel hosszabb discussiót. De annál nagyobb volt a véleménykülönbség a horvátok részéről, kiknek e második okiratukban nyilvánított elvei is több pontra nézve lényegesen eltértek a magyar javaslattól. Ekkor gróf Andrásy Gyula ministerelnök ur kisérló meg a magyar javaslat módosításával egységet eszközleni az országos- bizottság külön tényezői között Az ekként átalakított javaslatot azután, mely a VI. ülés jegyzőkönyvének •/. f. alatti csatolmányát képezi, mind a magyar, mind a fiumei bizottság egész terjedelmében, a horvát-szlavón bizottság azonban csak némely egyes pontjaira nézve fogadta el, miszerint, bár utóbb is többféle alakítás kísértetett meg, melyek egyike •/• g) jegy alatt a VlII-dik ülés jegyzőkönyvéhez van csatolva. — még mindvégiglen több lónjeges elvi kérdés maradt fenn, melyek tekintetében az egyességet nem lehetett kieszközölni az országos bizottság keblében. A tanácskozások folytában többféle módosításokkal átalakított javaslat, miként az a magyar és fiumei bizottságok által a horvát bizottság elejébe terjesztetett, a következő : I. A politikai közigazgatásról. Fiume városában ós kerületében a politikai közigazgatás élén áll a kormányzó, ki egyszersmind elnöke a kormányszéknek, a melynek hatásköre politikai közigazgatás tekintetében kiterjed az összes magyarhorvát tengerpart kereskedelmi ós tengerészeti ügyeire, mint a melyek az 1868-ban létrejött kiegyezési törvény szerint a magyar korona összes országaira nézve közösek. A kormányzót a központi kormány előterjesztésére a ministerelnök ellenjegyzése mellett, ő Felsége nevezi ki. A kormányszék törvényhozási tekintetben a pesti közös országgyűléstől függ. II. A törvénykezési ügyekről. A törvénykezés ügye két részre oszlik: az első osztályba tartoznak a kereskedelmi-, váltó- és tengerészeti jogügyek, a melyek a magyar korona összes országaira nézve közösek; a második osztályba |pedig a polgári magánjog s a büntetőjog körébe vágó ügyek, a melyek az országos önkormányzat hatáskörébe esnek; a mely utóbbiakra nézve tehát Fiume városa, mint a magyar korona külön s önálló alkatrésze saját területén önállólag intézkedhetnék. Minthogy azonban a két külön természetű jogügyek számára külön-külön törvényszékeket felállítani nem volna sem pénzügyi, sem gyakorlati szempontból indokolható; minthogy továbbá Fiume városának saját érdekei követelik, hogy a magán polgári jog s -a büntető jog terén mind anyagi, mind alaki tekintetben közte s a szomszéd országok közt, a melyekkel folytonos érintkezésben áll, mennél csekélyebb legyen az eltérés; s tekintetbe véve azon körülményt is, hogy Fiume városában közel két évtized óta ugyanazon törvények vannak érvényben, a melyek Horvát-Slavonországokban birnak hatályai, mi által a két külön területen ugyanazon jogfogalmak és szokások fejlődtek ki; végre tekintve azt is, hogy azon esetben, ha a közösügyek sorába tartozó kereskedelmi-, váltó és ten-