Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-333. Törvényjavaslat a békebirákról

# 328 333. SZÁM. Hogy ezen ügyekre nézve a fennórintett kettős szempont valóban fennforog indokolni felesleges lenne „ezt eldönti a törvényhozás már akkor, midőn azokra nézve más alkalmasabb intézmény hiányában a községi bíráskodást behozta. A békebiráknak e hatáskörrel való megbízása : csak azon bizonyítékot neveli, melyek között a törvényhozás czólzata valósittatik. Ezek akár személyes tekintély, akár értelmiség, képzettség vagy független állás tekintetében bizonyára fölülmúlják a polgári törvénykezési rendtartás 475. §-ában érintett közegeket. És épen alkalmas a kiszabott hatáskör arra, hogy névüknek és hivatásuknak meg­felelőleg épen oly ügyek rövid elintézését eszközöljék, melyeknek rendes perutra vitelével gyakran a nyertes fél is csak vesztene. • E hatáskörhöz kapcsoltattak még a polgári törvénykezési rendtartás 93. §-ának i) pontjában érin­tett határjárási, mesgyeigazgatási és a sommás visszahelyezési keresetek, melyek a helybeli viszonyokkal teljesen ismerős békebirák által könnyű szerrel elintézhetők. Különben is az ily esetekben a háboritás előtti, és csak ideiglenes birtok-állapot helyreállításáról van szó. A tizenötnapi határidő indoka abban rejlik, hogy az előbbi állapot kinyomozása hosszabb idő le­folyta által nehezíttetik; különben is az egész intézkedés inkább rendőri természetű, s arra való, hogy addig, mig a tulajdon iránt a rendes bíróság határoz, a felek között zavargások ne történjenek. A peren kivüli teendők legfontosabbika az, mely a gyámoltak ós gondnokoltak érdekében adatik békebiráknak, s az által e kényes s oly nehezen óvható érdekek jelentékeny biztosítékot nyertek. A bókebiró bűnvádi ós rendőri teendői azon nézeten alapulnak, hogy egyrészt az egyes vidékek nyugalma ós biztonsága csak nyer vele, ha a legtisztélyesebb és vagyonosabb lakosok a rend megőrzésére hatalommal ruháztatnak fel, másrészt azon rendőri kihágásoknak, melyekre 30 írtnál nagyobb pénzbírság nem szabandó, megfenyitóse legrövidebben, leggyorsabban ez utón eszközölhető. Különben is az ily kihágá­sok oly csekélyek, hogy azokra közvetlen a járásbiró elé vitele mind a sértő, mind a sértett fél, mind a tanuk felesleges terheltetését vonná maga után. A békebiráknak mindezen teendői a rendes bíróságok ellenőrzése alatt állanak, s a netaláni jog­sérelem ellen a felek biztosítva vannak az által, hogy a rendes per útja előttük mindig fennmarad. Ezen egyszerű módon orvosoltalak a baj, mit a békebirák netaláni tévedése okoz; de viszont óvakodni fognak a felek, birtokon kivül, a költséges perutra lépni, ha csak ügynök igazsága a kedvező sikere alapos kilátást nem nyújt. Ez ügyekben az eljárás ugy szabályoztatott, hogy a békebiráknak mód nyujtassék az igazság minél teljesebb kinyomozására ; de épen azért, mert Ítéletük ellenében a rendes perut fenn van hagyva, és mert főelv gyanánt követtetett, hogy az általuk teljesítendő eljárásban minél kevesebb Írásbeliség foglal­jon helyt: csak az Ítélet feljegyzése szabatott meg. Az ítélet azonban oly alakban szerkesztetik, mely a békebirót a bizonyítási eljárás eredményeinek rövid összefoglalására s azok súlyának komoly számbavételére kényszeríti s lehetővé teszi, hogy az eljárás folyamata magából az ítéletből áttekinthető legyen. IV. A javaslat VII. fejezetében a bányaügyekre nézve szakértő békebirák inditványoztatnak. Azon tekintettel, hogy a bányáiparosokat és a bányásznópet a békebirói eljárás előnyeiből kizárni nem lehetett, a békebirói eljárás pedig bányaügyekben szakképzettséget igényel: a bányaszakértő bé­ke b ír ák felállítását eléggé indokolja. Valóságos szükséggé emeli ezt azon körülmény, hogy egyes bánya­birák hiányában minden csekélyebb értékű bányászati peres ügy is a távolabb fekvő bányatörvényszék ha­tásköréhez fogna tartozni: és ha nem volna mód arra, hogy az apróbb peres bányaügyek e Sr közelebbi hatóság elé vitessenek: épen a legszegényebb bányász és a legcsekélyebb bányaügyek igazságszolgáltatás tekintetében a legkedvezőtlenebb helyzetben lennének. e ^ t. £ b ?? Üf ^ k sajatsa S a azonban ne m engedte, hogy a bányabiróságok a javaslat első fejezetében íoglalt határozatok szerint rendeztessenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom