Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.
Irományszámok - 1869-332. Törvényjavaslat a birósági végrehajtókról
308 332. SZÁM. szükségtelen pazarlása Tolna a szellemi erőnek, a mennyiben a magasabb jogi képzettségű biró elTonatTán az igazságszolgáltatás fontosabb teendőitől, a melyek őt nem nélkülözhetik, oly functiókkal terheltetnék, a melyeknek elvégzésére, semmi mélyebb jogtudomány, hanem a becsületességen és pontosságon kivül csakis bizonyos technicai ügyesség szükséges. Legkevesebb hátránynyal járna még a harmadik mód, az t. i. ha a végrehajtást a törvényszékek segéd-személyzetének tagjaira biznók. De ez esetben, ha csak az ügykezelés gyors menetét és folytonosságát kétségessé tenni nem akarnók, okvetlenül szükséges volna a kezelő-személyzetet több egyénnel szaporítani azon ezólból, hogy közölük egy vagy kettő a szükséges végrehajtásokat mindenkor teljesíthesse. Ez azonban nem volna egyébb, mint a külön végrehajtók felállítása sokkal terhesebb alakban; a mennyiben az állam pusztán a végrehajtások czéljára állandó fizetéssel ellátott hivatalnokokat alkalmazna s igy a külön végrehajtók intézményének egyik legnagyobb előnyéről mondana le a nélkül, hogy azon más felé is elfoglalt hivatalnokok a végrehajtás pontossága és szabályszerűsége iránt annyi garantiát nyújtanának, mint a különvégrehajtók. Az igazságügyminister ennélfogva a bíróságok keretén belől nem találván alkalmas közegeket a végrehajtás számára, mintegy utalva volt a különbirósági végrehajtók intézményére, a mely nem is tekintve egyéb positiv előnyeit, a fenntebbi pontokban érintett közegek mindannyiánál alkalmasabb arra, hogy a végrehajtások szakadatlan és pontos teljesítését biztosítsa, de egyszersmind a végrehajtők személyében megkívánt qualiíicatio és a reájuk rótt felelősség által azok eljárásának megbizhatósága iránt is legtöbb garantiát nyújt. Ezek mellett azonban egyik legfőbb indok, a mely ezen intézmény elfogadását ajánlja, azon fontos anyagi előnyben áll, hogy a végrehajtásnak ezen uj közegei az államkincstárt épen semmivel, a feleket pedig a jelenleg fennálló végrehajtási rendszernél sokkal kisebb mértékben terhelik. Egyébiránt hathatósan szól ezen intézmény mellett a közel jövő érdeke. Mert az igazságügyi reform rendszerébe felvett uj polgári perrendtartás a szóbeli és nyilvános eljárás alapelvére levén fektetendő, a legüdvösebb intézkedésnek látszik, a szóbeliség, nyilvánosság és közvetlenség rendszerének nélkülözhetlen közegeit, a külön bírósági végrehajtókat már most fellálítani, hogy a kinevezendő egyének, habár szűkebb hatáskörben, megszerezzék azon gyakorlati ismereteket és jártasságot, a melyekkel azután teljesen kész közegek gyanánt léphessenek be az uj eljárás rendszerébe. Ezek azon fegfőbb indokok, a melyek az igazságügyministert arra birták, hogy a megszüntetendő végrehajtási közegek helyébe, minden ideiglenes és kétes értékű expediens helyett azonnal a bírósági végrehajtók intézményének az uj birói szervezettel egyidejűleg leendő felállítását javasolja. A törvényjavaslat elvei és részletes intézkedései közül a következőkre nézve szükséges némely szempontokat kiemelni. A bírósági végrehajtók az igazságügyminister által neveztetnek ki (1. §.). A minister a kinevezéseknél a kinevezendőben megkívántató s törvényileg megállapított kellékek által van korlátolva. (2. 3. 4. §§.) A végrehajtói hivatal betöltésének módjára nézve a kinevezést ugyanazon indokok ajánlják, a melyek a törvényhozást az 1869. IV. t. czikkben a birák kinevezésének elfogadására vezérelték. Egyébiránt az egész bírósági organismus összhangjának érdekében is a kinevezés elvét kellett elfogadni, nehogy a birák és bírósági hivatalnokok alkalmazásának különböző módja netán versengésre vagy épen fegyelmetlensógre nyújthasson anyagot. Azonban a törvénynek garantiát kell nyújtani a kinevezett végrehajtók megbizhatósága iránt is. És a javaslat ezt az által vélte elérhetőnek, hogy egyrészről a kinevezendőben bizonyos feltételeket kivan meg, a melyek alól a kinevező minister fel nem menthet; másrészről pedig a már kinevezett végrehajtó eljárását oly. világos szabályoknak veti alá, a melyeknek megsértése esetében az illető azonnal feleletre vonható legyen. A törvényjavaslatnak 5. 6. 8—11. 17. 19. 20, és 21. §§-ai magukban foglalják mindazon intézkedéseket, a melyek a birói meghagyások nyilvántartására, az előlegekre, a meghagyások teljesítésének idejére, a sürgetésekre, számadásra és a végrehajtó felelősségére nézve biztosékot nyújthatnak. -