Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-132. Az igazságügyminister módositványa a birói felelősségről szóló törvényjavaslathoz a központi bizottság szövegezése szerint

70 132. SZÁM. téig az igazságügyminister által kijelölt kir. ügyész teljesiti; ezentúl pedig a fegyelmi bíróság rendel ki közvádlót. 40. §. A fegyelmi bíróságnak valamely tagja, a közvádló, vagy a vádlott kifogása folytán, csak a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-a által meghatározott esetekben mellőzhetők. A kifogás felett a fegyelmi bíróság határoz. 41. §. A fegyelmi eljárás vagy a közvádló hivatalos kívánatára, vagy magánosok kérésére, de mindig % vádlott és a közvádló meghallgatása mellett, a^ illető fegyelmi bíróság által rendelhető el. A határozat a közvádlón kívül a vádlottnak s a panaszlónak is mindig kézbesítendő. Ezen határozat ellen, a mennyiben az nem a 37-ik §-ban foglalt bíróságtól ered, csak a közvádló élhet fölebbvitellel. • • 42. §. Ha a fegyelmi bíróság vizsgálatot lát szükségesnek : ennek teljesítésére az elnök vagy azon törvényszéknek, melynek kebeléből alakult, vagy valamely alsóbb törvényszéknek egyik tagját küldi ki. A fegyelmi bíróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizattathatik meg. A kiküldött bíró kihallgatja a vádlottat, a panaszlót és a tanukat; ez utóbbiakat, ha alapos aggodalom forog fenn, arra nézve, hogy a fegyelmi bíróság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, meg is esketheti, megvizsgál minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál, s az összes iratokat a közvádlóval közli. 43. §. A közvádló, ha a vizsgálatot hiányosnak tartja, annak folytatását kívánhatja. Ha ez iránt közte ós a vizsgáló biró közt véleménykülönbség támad: a kérdés felett a fegyelmi bíróság határoz. 44. §. A közvádló a vizsgálat befejezte, illetőleg kiegészítése után az iratok vételétől számítandó 8 nap alatt köteles indítványát az összes iratokkal együtt a fegyelmi bíróság elnökének benyújtani. 45. §. A közvádló indítványa fölött a fegyelmi bíróság határoz. E határozat ellen, ha a bíróság a közvádld indítványával ellenkezőleg, az eljárás megszüntetését határozta el: a közvádló felebbezést használhat. 46. §. Ha vádhatározat hozatott: az elnök az ügy tárgyalására határnapot tüz ki, a melyre mind a köz-, vádlót mind a vádlottat megidézi. 47. §. Vádlottnak jogában áll: az idézvóny vétele után az iratokat a hivatalos órákban megtekinteni s azokat lemásolni. 48. §. A tárgyalás szóbeli s az 1868. 54. t. ez. 103. szakaszainak korlátai között nyilvános. 49. §. A vádhatározatban a tanuk ós szakértők megidőztetóse is elrendelendő. A közvádló valamint a vádlott jogosítva van ezen határozat után is, mindazonáltal csak a tárgyalásra kitűzött határidő első felében ujabb tanuknak berendelését kérelmezni. Ezen kérelem felett a birór ság határoz. A törvényesen megidézett tanú meg nem jelenés esetében az 1868. 54. t. ez. 206-ik §-ának súlya alá esik. 50. §. A tárgyalást az elnök, a kitűzött ügy megjelölésével nyitja meg. Ezután a 42-ik §. esetében felolvastatja a vizsgálati iratokat; kérdéseket intéz a vádlotthoz, s esetleg a tanukhoz, szakértőkhöz vagy * panaszló félhez. Az elnök után a bírák is tehetnek kérdéseket. •.