Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.
Irományszámok - 1869-132. Az igazságügyminister módositványa a birói felelősségről szóló törvényjavaslathoz a központi bizottság szövegezése szerint
132. SZÁM. 69 35. §. ' Az első folyamodásu kir. törvényszékek elnökei, továbbá a kir. táblák itólő birái tagjai fölött, ezek elnökeinek és alelnökeinek kivételével, továbbá a kir. táblák mellett alkalmazott kir. ügyészek és ezek hejyettesei, végre a magyar, kir. Curia összes segéd és kezelő személyzete fölött a fegyelmi bíróságot a kir. legfőbb ítélőszék gyakorolja. Ezen fegyelmi bíróság a legfőbb ítélőszék elnökéből, akadályoztatása esetében a kinevezési sorrendben következő tanács-elnökéből és hat itólő birájából képeztetik. 36. §. Az első fokú kir. törvényszékek fegyelmi bíróságára nézve, a kir. tábla fegyelmi birósága; a kir. tábla fegyelmi bíróságára nézve pedig a kir. legfőbb ítélőszék fegyelmi birósága képezi a Il-od és utolsó fokú bíróságot. Azon fegyelmi ügyek, melyekben a bíráskodás első fokban a legfőbb Ítélőszék fegyelmi bíróságát illeti, felebbvitel esetében a Curia mindkét osztályának birói tagjaiból alakuló fegyelmi bírósághoz tétetnek át. Ezen fegyelmi bíróság, az elnökön kívül tiz tagból , felében a semmitőszék, másik felében pedig a legfőbb ítélőszék tagjaiból alakul. Az elnökséget a bíróságnál a semmitőszék elnöke viszi, a kit szükség esetén a semmitő szék alelnöke helyettesit. 37. §. A kir. táblák alelnökei ós elnökei, a kir. Curia itélő birái, alelnökei és elnökei, továbbá a koronaügyész fölött külön fegyelmi bíróság gyakorolja a fegyelmi hatóságot. Ezen fegyelmi bíróság áll 36 tagból ós fele részben a magyar kir. Curia alelnöke ós biráiból kinsvezósök sorrendje szerint, fele részben pedig a felsőház által önkebléből választandó 18 tagból képeztetik. Elnöke a semmitőszék elnöke; akadályoztatása esetében a legfőbb törvényszék elnöke, illetőleg a semmitőszék alelnöke; ha pedig a semmitőszék elnöke lenne a vádlott, a felsőházi elnök, illetőleg alelnök. A biró?ág az elnökön kívül tizenkettős tanácsban itól. A bíróság tagjainak névjegyzéke a vádlóval ós vádlottal előleg közöltetik, ós mindegyiknek jogában áll úgy a birói, mint a felsőházi tagok közül az bkok megnevezése nélkül hatnak kihagyását kívánni. Ha a feleknek engedett ezen kihagyási jog, épen nem, vagy nem egészen gyakoroltatik; az illető tanács, a birói tagok közül, a rangban, illetőleg a kinevezés sorrendje szerinti első hat, • a felsőházi tagok közül pedig azon hat tagból alakítandó, kik legtöbb szavazatot nyertek, illetőleg a választási sorozatban előbb vannak. Ezen bíróság végérvényesen határoz. 38. §. A 33., 34. 35., ós 36-ik szakaszokban körülirt fegyelmi bíróságok minden naptári óv elején sorshúzás utján újra alakittatnak. A sorshúzás mindenik itélőszóknól külön-külön, de teljes ülésben történik. A rendes tagokhoz szintén sorshúzás utján ugyanannyi rendes itólő biró, mint póttag járul, a kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén az év folyamában a sorshúzás rendje szerint fogják helyettesíteni. Az első fokú kir. törvényszékeknél sorshúzásnak csak akkor van helye, ha az ahoz kinevezett birák száma két tanács alakítására elegendő. Ellenkező esetben az elnök ós a kinevezési sorrend szerint utána következő két itélő biró képezi a fegyelmi bíróságot; kiknek egyike akadályoztatása esetében pótbiró által helyettesíthető. Az elnököt a rangban utána következő itélő biró helyettesíti. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke az illető elnökök által az igazságügyinmisternek minden évben január 15-ig beküldendő. A fegyelmi bíróság jegyzőjót az illető elnök nevezi ki. 39. §. A közvádló teendőit mindenik fegyelmi bíróság mellett az annál alkalmazott kir. ügyész teljesiti. Ha a fegyelmi eljárás a korona ügyésze ellen indíttatik: a közvádlói teendőket a vizsgálat befejez*
