Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-123. A képviselőház kilencz osztályából alakult központi bizottmány jelentése „a birák, s a birósági hivatalnokok áthelyezése, és nyugdijazása körüli eljárás szabályozásáról” szólló törvényjavaslat iránt

123. SZÁM. 47 Az áthelyezett alsóbb rangba nem helyezhető, de költözködósi költségeinek megtérítését nem igényelheti. 5. §. A bíróságoknál s a királyi ügyészeknél alkalmazott segéd és kezelőszemélyzet mindazon tagjait, akik nem tartoznak az itélő bírák sorába, az igazságügyminister saját belátása szerint s a körülményekhez képest, áthelyezheti más hivatalba vagy más székhelyre; azonban az illetőnek szabályszerű költözködósi költségei, azon eset kivételével, ha az áthelyezés fegyelmi vétség következtében történt, az állam pénztárából megtéríttetnek. II. Fejezet. A nyugdíjaztatás. 6. §. A bíró 70-dik évének betöltése előtt hivatalból csak az esetben helyezhető nyugalomba, ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelességei teljesítésére képtelenné vált, vagy ha az általa elfoglalt állomástatörvény megszüntette (bírói hatalom 17.§.) Ha testi vagy szellemi fogyatkozás esetében az illető nyugdíjaztatása végett nem folyamodott: a következő szakaszokban megszabott eljárás követendő. .:.''. 8. §. A törvényszék elnöke meghallgatván a királyi ügyészt, hivatalos levélben felhívja az illetőt nyugdíjaztatása iránti kérvényének beadására. Ha a felszólított, az elnöki felszólításnak egy hó lefolyása alatt nem tesz eleget: a kir. ügyész ugyanazon bíróság elé terjeszti az ügyet, mely a bírói felelősségről szóló törvény IV. fejezete értelmében a fegyelmi vétségek fölött van hivatva itólni, — s az illetőnek akarata elleni nyugdíjaztatását itóletileg kéri kimondatni. A fegyelmi bíróság elnöke az ügy megvizsgálása végett haladéktalanul birót küld ki. A kiküldött kihallgatván az illető birót, megvizsgálja a körülményeket; kihallgatja a tanukat, s szükség esetében szakértők által megvizsgáltatja a nyugdijazandót; s ezeknek véleményét, valamint a vizsgálat folytán felmerült adatokat jegyzőkönyvbe veszi, s az okmányokat ehhez csatolja. A vizsgálat befejezése után a kiküldött tag körülményes jelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökének. 9. §. A [fegyelmi bíróság elnöke az ügy tárgyalására határnapot tüz ki, melyre a kir. főügyész , illetőleg korona ügyész, valamint a nyugdíjazandó, s szükség esetében a tanuk ós szakértők meg idéztetnek. Az eljárásnál itt is a birói felelősségről szóló törvény IV. fejezetében foglalt szabályok követendők, s a fegyelmi bíróság a nyugdíjazás kérdésében itóletileg határoz. A fölebbvitelre nézve pedig a jelen törvény 3. §-ának határozatai irányadók. 10. §. Különösen sürgős esetekben azon törvényszék elnöke, melynél a bíró alkalmazva van, a hivatalra képtelenné vált birót felfüggesztheti. Ezen esetben ugyanazon eljárás követendő, melyet a felfüggesztésre nézve a birói felelősségről szólló törvény V. fejezete állapit meg. Az ilynemű felfüggesztés azonban a fizetés vagy egyéb járandóság teljes, vagy részbeni megszüntetését nem következteti. 11. §• A hivatali állomásnak törvény általi megszüntetése esetében a nyugalomba helyezést az igazságügy-