Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-123. A képviselőház kilencz osztályából alakult központi bizottmány jelentése „a birák, s a birósági hivatalnokok áthelyezése, és nyugdijazása körüli eljárás szabályozásáról” szólló törvényjavaslat iránt

46 123. SZÁM. Melléklet a 123. számú irományhoz. Törvényjavaslat a bírák s a bírósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdíjazása körüli eljárás szabályazásáról. (A központi bizottság szövegezése szerint.) I. Fejezet. Áthelyezés más Mrősághoz. 1. §• A birót csak a következő esetekben szabad más bírósághoz áthelyezni: a) Ha a birósági szervezetben törvényhozási intézkedések folytán változás történt. b) Ha az ugyanazon bíróságnál alkalmazott birák között egyenes vagy harmad-iziglen oldalrokonság, vagy másod-iziglen sógorság, vagy fogadott szülei vagy fogadott gyermeki viszony létezik, vagy állt be. 2. §. Az 1. §. a) pontjának esetében az áthelyezés iránt Ő Felsége , a király intézkedik az igazságügyminister ellenjegyzése mellett. Ellenben az 1. §. b) pontjának esetében az áthelyezés fölött itóletileg ugyanazon biróság határoz, amely a birói felelősségről szóló törvényben a fegyelmi vétségekre nézve van felállítva. Az áthelyezett biró fizetése sem egyik, sem másik esetben le nem szállítható. 3. §. Ha az ugyanazon bírósághoz kinevezett birák között a fennebbi 1. szakaszban körülirt családi viszony létezik, vagy ilyen, alkalmaztatásuk ideje alatt keletkezett: ezen körülményt kötelesek az illetők legfölebb 10 nap alatt a kinevezés, vagy a rokonság keletkezte után, azon törvényszék elnökénél bejelenteni, melynek területén a rokonok hivatali szókhelye létezik. A törvényszók elnöke viszont köteles a neki bejelentett vagy bármikép tudomására jutott körülményről a királyi ügyészt azonnal értesíteni, ki az ügyet legfölebb 8 nap alatt a fegyelmi biróság elé terjeszti, mely az önkónytelen áthelyeztetés iránt a birói felelősségről szóló törvény IV. fejezetében szabályozott eljárás utján itóletileg határoz. Az alsóbb fokú fegyelmi biróság ítélete ellen fölebbvitellel élhet mind a fél, mind a kir. ügyész a felsőbb fokú fegyelmi bírósághoz, a melynek ítélete ellen azonban további perorvoslat nem alkalmazható. A fölebbezvónyt írásban az alsóbb fokú fegyelmi biróság elnökénél 8 nap alatt kell benyújtani. Az itólet az elnök által haladéktalanul közlendő az igazságügyministerrel. 4. §. Az áthelyeztetés iránti eljárás folyama alatt az illetők külön tanácsba osztandók be az elnök által, s valamely ügynek elintézésében együtt nem vehetnek részt. A rokonok vagy sógorok közül az fog áthelyeztetni más bírósághoz, ki később neveztetett ki jelenlegi állására, vagy kinek házasága által a birák között sógorság keletkezett.