Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-120. Törvényjavaslat Ő csász. és ap. királyi Fölségének az 1869. évi legfelsőbb udvartartási költségeihez 150.000 ezüst ftnyi póthitel megszavazásáról - 1869-121. Ipartörvényjavaslat

121. SZÁM. 3T i. a tengeri hajózás és tengeri halászat; k. rendes átjárók (kompok, révek) állítása, folyók, tavak, csatornák és usztató-vállalatok; 1. nyilvános mulatóhelyek ós szini előadások; m. időszaki lapok vállalatai; n. a rendes kereskedés; o. a házalás ; p, a közönséges napszámos munka; q. az állami egyedáruság és annak vállalatai; r, a katonai intézetekben és üzlettelepeknél munkában álló katonák; s. a malom és italmórési üzlet, annyiban a menynyiben az ahoz való jog a kir. kisebb haszonvételek sorába tartozik; t. nyilvános táp-, oktató- és fegyintézetek ipari foglalkodása. Mindezekre -nézve a törvényhozás további rendelkezéséig a fennálló törvények ós rendszabályok szolgálnak zsinórmértékül. 115. §. E törvény kihirdetésétől számított 15 nap alatt lép hatályba, s e naptól kezdve valamennyi e törvényffyel ellenkező törvények, rendszabályok és törvényes szokások érvényen kívül helyeztetnek. 116. §. Jelen tőrvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar s kereskedelemügyi minister bizatik meg. Gorove István, s. k. földmivelés-, ipar- s kereskedelmi minister. Melléklet a 121. számú Irományhoz. Jelentés az ipar törvény javaslat tárgyában. f Az iparviszonyok rendszeres szabályozása jelen törvényjavaslat folytán először kerül hazánk törTónyhozlsa elé. Középkori kiváltságok, kormányrendeletek, törvényhatósági és testületi végzések és helybeli szokások képezek régi időktől fogva azon alapot, melyen hazánkban az ipar gyakoroltatott, s mely vidékek, érdekek és iparágak szerint akként különbözött, amint az illető vidék és czéh politikai tekintetek segítségével is, kisebb vagy nagyobb kedvezményeket bírt a hatalomnál kieszközölni. Az iparos élet ezen századokig terjedő szakaszát jellemzi az előjog, a verseny lehető kizárása, a munkás osztály hübérszerü függése, s a haladás iránti közönyösség. Korunknak volt fentartva az ipari foglalkozást ellenkező alapra állítani. Ez alap az emberi erőnek egyesítése, gőz és más gépek általi pótlása és támogatása — a munka felosztása s mindezek folytán az iparos czikkeknek nagybani előállítása, vagyis a gyári üzletnek életbeléptetése.