Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-157. A képviselőház IX. osztályának előadóiból alakult központi bizottság jelentése az igazságügyminister által a „birói felelősségről” szóló törvényjavaslathoz beadott módositvány tárgyában

142 157. ÜLÉS. 53. |. A fegyelmi bíróság a tárgyalás alkalmával felmerült bizonyítékokhoz képest hoz Ítéletet, s a vádlott ellen felmerült vádak, s a büntetés iránt, belátása szerint, a 22-ik §. korlátai között határoz. A tárgyalás alkalmával fel nem merült körülmények azonban a határozat tárgyát nem képezhetik. A határozatot azon ülésben kell hozni, a melyben a tárgyalás befejeztetett, s az elnök azt azonnal szóval kihirdeti. A határozat vagy felmentésre, vagy vétkesre szól. Ez utóbbi esetben a fegyelmi bíróság megszabja egyúttal a büntetést, valamint megállapítja a fegyelmi eljárásnak a vádlott által viselendő költségeit is. Az első esetben pedig a vádlott költségei megtérítendők, és pedig, ha a per hivatalból indíttatott az állam, különben a panasztevő által. Egyúttal, ha a fegyelmi bíróság a vádlottat fel menti s azt látja, hogy a . magán fél részéről emelt panasz hamis állításokra, vagy a tényeknek szándékosan elferdített előadására alapíttatott : a panaszlót 500 frtig terjedő birságban marasztalja el, a melynek megfizetésére a fél s ha ez által az ügyvéd Írásban utasítva nem volt: az ügyvéd köteleztetik. Ezen birság, be nem hajthatás esetére fogságra változtatandó át, egy napot 5 forintra számítva. 54. §. Mind a közvádló, mind a vádlott fél a határozatot kihirdetés után 24 óra alatt fellebezhetik, és a kézbesítéstől számítandó 3 nap alatt, a föllebbvitelt írásban is indokolhatják. 55. §. Ha a szabályszerüleg megidézett vádlott nem jelent meg a tárgyalásra, sem elmaradását alapos okokkal nem igazolta, sem a tárgyalásra maga helyett ügyvédet nem küldött, sem pedig védelmét írásban be nem nyújtotta: az eljárás a fennebbi szakaszok értelmében mind a mellett is megtartandó, s a bíróság a vizsgálat eredményéhez képest hoz határozatot. Ha ellenben a vádlott alapos okoknál fogva nem jelenhetik meg s azokat a tárgyalás megkezdése előtt írásban igazolja: a tárgyalásra uj határnap tűzendő ki. Utólagos igazolásnak semmi hatálya nincs. 56. §. A föllebbezett fegyelmi ügyekben a föllebbviteli fegyelmi bíróság ugyan azon szabályok szerint jár el, a melyek az első folyam odásu fegyelmi bíróságra nézve a fentebbi szakaszokban vannak megállapítva. 57. §. Mind az első, mind a föllebbviteli fegyelmi bíróság indokolt határozata a kihirdetés után 24 óra alatt írásban kiadandó mind a közvádlónak, mind a vádlottnak s azon fölül 8 nap alatt közlendő azon törvényszókkel is, a melynél vagy a melynek területén a vádlott alkalmazva van. Ha a büntetés hivatalvesztésre szól: a határozatot az igazságügyministerhez is 8 nap alatt fel kell terjeszteni. 58. §. A fegyelmi bíróságnak ítélete ellen a perújítás megengedtetik. 59. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását magán fél kérelmezi: ez a közvádló jogaiba lép annyiban, a mennyiben a közvádló akár a 39. 43. ós 54-ik §§-okban engedett fölebbvitellel nem élne, akár pedig a fegyelmi eljárás megszüntetését (42-ik §:) akár elvégre a vádlott felmentését (49-ik §:) indítványozná. Ugyan ezen jogok átszállnak a magán félre akkor is, ha a közvádló által megindított fegyelmi eljárásba, a vádhatározat (43-ik §:) előtt beavatkozott, azon eltéréssel mindazáltal: hogy e beavatkozásnak a fegyelmi eljárás korábbi jogcselekvényeire visszaható befolyása nincs. A vádhatározat után a magán fél többé be nem avatkozhatik. Azonban e jogát a magán fél mindkét esetben csak ügyvéd által érvényesítheti, a kit köteles e czólra