Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-157. A képviselőház IX. osztályának előadóiból alakult központi bizottság jelentése az igazságügyminister által a „birói felelősségről” szóló törvényjavaslathoz beadott módositvány tárgyában

157. SZÁM. 148 külön meghatalmazványnyal ellátni s vagy mindjárt az első panasz levélben, a melyben a fegyelmi eljárás megindítását kéri, vagy pedig beavatkozás esetén: a beavatkozási kérvényben, a fegyelmi bíróságnak bejelenteni. Ezen esetekben a fegyelmi bíróság mindazon határozatokat, a melyek a jelen fejezet értelmében a közvádlóval közlendők, a magán fél ügyvédével is tartozik közölni, s ez a vizsgálati iratokat mind a bíróságnál mind a közvádlóuál bármikor megtekintheti. A főlebbviteli határidő a magán félre nézve, a mennyiben neki e törvény szerint főlebbviteli joga van : azon naptól számíttatik, a melyen a közrádlónak főlebbviteli joga lejárt. Ha a tárgyaláskor (49-ik §:) a közvádló a vádlott felmentését hozna javaslatba : a magán fél ügyvéde, ha a közvádló javaslatában meg nem nyugodnék, a vádlott megbüntetésére, a büntetés nemére s a pénzbüntetés összegére irányzott indítványát köteles azonnal megtenni a nélkül, hogy e czólra a tárgyalás elhalasztását kérelmezhetné. Ellenben a magán félnek, a vádlott elleni fegyelmi eljárás megszüntetésére vagy a vádlott felmentésére irányzott kórelme, a közvádló eltérő indítványának ellenében tekintetbe nem vehető. 60. §. A fegyelmi bíróság, ha látja, hogy a panaszlott cselekmény, vagy mulasztás büntettet képez: az iratokat további eljárás végett az illetékes büntető bírósághoz teszi át. 61. §. Ha bármely hivatalnok ellen, ki a jelen törvény 2. §. alá tartozik, akár a fegyelmi eljárás folyama közben, akár pedig azt megelőzőleg bűnvádi eljárás indíttatott: az illető bíróság köteles a büntető per befejeztével az összes bűnvádi iratokat a jogerejü ítélettel együtt a fegyelmi bírósághoz azonnal áttenni még akkor is, ha a vádlott a büntető bíróság által a vád alól teljesen felmentetett. A fegyelmi bíróság azon esetben, ha a vádlott a büntető perben valamely bűntettre nézve bűnösnek találtatott, de hivatalvesztésre nem ítéltetett: a vádlottnak minden további kihallgatása nélkül az ellene megindítandó s illetőleg folytatandó fegyelmi eljárás iránt azonnal intézkedik. Ha pedig a vádlott a büntető perben a bűntett vádja alól felmentetett, vagy csak valamely kihágás miatt ítéltetett büntetésre, a fegyelmi biróság, a közvádló meghallgatása után mindenek*

1 előtt a fegyelmi eljárás megindítása, vagy mellőzése iránt hoz határozatot. Y. Fejezet. A felfüggesztés. 62. §. A fegyelmi biróság hivatalától felfüggesztheti vádlottat: a) ha ellene a büntető biróság által bünvizsgálat rendeltetik el; b) ha a felfüggesztés, a feljelentett fegyelmi vétség súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükségesnek mutatkozik; c) ha az első folyamodási fegyelmi biróság vádlottat hivatalvesztésre ítélte, s ez ellen a vádlott fellebbvitellel ólt; d) ha ellene csőd nyittatott, vagy pazarlás miatt gondnokság alá helyeztetett. 63. §. Különösen sürgős esetekben a biróság elnöke is felfüggesztheti az alatta álló bírósági tagokat ós közegeket, irásba foglalt és körülményesen indokolt végzés által. E végzés egyik példányát köteles az elnök a felfüggesztett hivatalnoknak kózbesittetni s az egész