Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-157. A képviselőház IX. osztályának előadóiból alakult központi bizottság jelentése az igazságügyminister által a „birói felelősségről” szóló törvényjavaslathoz beadott módositvány tárgyában

140 157. SZÁM. 35. §. A kir. táblák alelnökei és elnökei, a kir. Curia itólő birái, alelnökei ós elnökei, továbbá a koronaügyész fölött külön fegyelmi bíróság gyakorolja a fegyelmi hatóságot. Ezen fegyelmi bíróság mely 36 rendes ós 12 póttagból áll, fele részben a magyar kir. Curia alelnöke ós biráiból kinevezósök sorrendje szerint, fele részben pedig a felsőház által minden országgyűlésen önkeblóből választandó tagból alakittatik. Elnöke a semmitöszók elnöke; akadályoztatása esetében a legfőbb törvényszék elnöke, illetőleg a semmitöszók alelnöke; ha pedig a semmitöszók elnöke lenne a vádlott, a felsőházi elnök, illetőleg alelnök. Ezen fegyelmi bíróságnak felsőházi tagjai a felsőháznak nyílt ülésében birói esküt tesznek le; lemondás esetében a lemondás okainak alapossága és a lemondás elfogadása felett a felsőház itól; megbízatásukat minden esetben mindaddig tartoznak folytatni, mig helyük uj választás által be nem töltetett. A bíróság az elnökön kivül tizenkettős tanácsban itól. A bíróság tagjainak névjegyzéke a közvádlóval és vádlottal legalább 24 órával a tárgyalás előtt közöltetik, és mindegyiknek jogában áll úgy a birói, mint a .felsőházi tagok közül az okok megnevezése nélkül hatnak kihagyását kívánni. Ha a felek ezen kihagyási jogot, ópen nem, vagy nem egészen gyakorolják; az illető tanács a birói tagok közül, a rangban, illetőleg a kinevezés sorrendje szerinti első hat, a felsőházi tagok közül pedig azon hat tagból alakittatik, kik legtöbb szavazatot nyertek. Ezen bíróság határozata vógérvénves. 36. §. A 31., 32. 33., és 34-ik szakaszokban körülirt fegyelmi bíróságok minden naptári év elején sorshúzás utján újra alakittatnak. A sorshúzás mindenik itélőszóknél külön és teljes ülésben történik. ' A rendes tagokhoz szintén sorshúzás utján ugyanannyi póttag járul, a kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén az év folyamában a sorshúzás rendje szerint fogják helyettesíteni. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke az illető elnökök által az igazságügyministernek minden évben január 15-ig tudomás végett beküldendő. A fegyelmi biróság'*'jegyzőjét az illető elnök nevezi ki. 37. §. A közvádló teendőit mindenik fegyelmi bíróság mellett az annál alkalmazott kir. ügyész teljesiti. Ha a fegyelmi eljárás a korona ügyésze ellen indíttatik: a közvádlói teendőket a vizsgálat befejeztóig az igazságügyminister által kirendelt kir. ügyész teljesiti; ezentúl pedig a fegyelmi bíróság nevez ki közvádlót. 38. §. A 31., 32., 33., 34. §§-ban körülirt fegyelmi bíróságok tagjai a közvádló, vagy a vádlott kifogása folytán csak a polgári törvénykezési rendtartás 56. §-a által meghatározott esetekben mellőzhetők. A kifogás felett a fegyelmi bíróság határoz. A fegyelmi eljárás vagy a közvádló hivatalos kívánatára, vagy magánosok kérésére, de mindig- a vádlott és a közvádló meghallgatása mellett, ÍM illető fegyelmi biróság által rendelhető el. A határozat a köarvádlón kivül a vádlottnak is mindig kézbesítendő. Ezen határozat ellen, a mennyiben az nem a 35-ik §-ban foglalt bíróságtól ered, a közvádló 3 nap alatt élhet fölebbvitellel. 40. §. Ha a fegyelmi biróság vizsgálatot lát szükségesnek : ennek teljesítésére az elnök vagy azon törvényszéknek, melynek kebeléből alakult, vagy valamely alsóbb törvényszéknek egyik tagját küldi ki. A fegyelmi biróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizattathatik meg. A kiküldött biró kihallgatja a vádlottat, a panaszlót ós a tanukat; ez utóbbiakat, ha alapos aggó-