Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-18. Madarász József határozati javaslata a biráló bizottságok eljárása iránt - 1869-19. Törvényjavaslat a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről

52 19. SZÁM. 35. §. Azon fegyelmi ügyek, melyekben első folyamodásilag a 34-ik § szerint a magy. kir. Guria kebelében alakított másodosztályú fegyelmi biróság van hivatva eljárni, fölebbviteli utón a _ harmadosztályú fegyelmi bírósághoz terjesztetnek fel. Ezen fegyelmi legfőbb biróság, az elnökön kívül 10 tagból, felében a semmitőszék, másik felében pedig a legfőbb ítélőszék tagjaiból alakul. Az elnökséget a bíróságnál a semmitőszék elnöke viszi, a kit szükség esetén, a semmitőszók alelnöke helyettesit. 36. §. A fegyelmi biróság mindenik osztálya, az elnökök kivételével minden naptári év elején, sorshúzás utján újra alakittatik. A sorshúzás mindenik itólőszóknól külön-külön — de teljes ülésben történik. A rendes tagokhoz, szintén sorshúzás utján, ugyanannyi póttag járul, a kik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetén, az óv folyamában a sorshúzás rendje szerint, fogják helyettesíteni. Az ekként megalakított fegyelmi bíróságok névjegyzéke, az illető elnökök által az igazságügy miniszternek minden évben január 15-ig beküldendő. A fegyelmi biróság jegyzőjét az illető elnök nevezi ki. 37. §. A fegyelmi bíróságnak valamely tagja, a kir. ügyész, vagy a vádlott kifogása folytán, csak a törvénykezési rendtartás 56 §-sa által meghatározott esetekben mellőzhető. • A kifogás fölött a fegyelmi biróság határoz. 38. §. Fegyelmi eljárás csak a kir. ügyész kívánatára rendelhető el. A jelen törvény 2. §-ában elsorolt személyek vétségeit tárgyazó feljelentések tehát, mind egyesek mind testületek, ós hatóságok részéről, az illető kir. ügyészhez intózendők. Tartoznak a törvényszékek elnökei, a vezetésük alatti biróság előtt felmerülő, vagy egyébként tudomásukra jövő minden fegyelmi vétségről, — a kir. ügyészt azonnal értesíteni. A kir. ügyész viszont köteles a fegyelmi eljárás elrendelését, a mennyiben arra alapos okokat lát fenforogni, haladók nélkül kérelmezni a fegyelmi bíróságnál. 39. §. A fegyelmi biróság a vádlott meghallgatása után, mindenekelőtt azon kérdés fölött határoz: van-e a fegyelmi eljárás megindításának helye, vagy nincs. Azon határozat ellen, amely a fegyelmi eljárást elrendeli, nincs jogorvoslatnak helye; ellenben a tagadó végzést a kir. ügyész felebbezheti. A határozatban a vádpontok tüzetesen megjelöltessenek. 40. §. Ha a fegyelmi biróság vizsgálatot lát szükségesnek: ennek teljesítésére kiküldi az elnök azon törvényszéknek egyik tagját, a melynek kebeléből a fegyelmi biróság alakult. A fegyelmi biróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizathatik meg. A kiküldött biró kihallgatja a vádlottat s a tanukat; megvizsgál minden körülményt, mely az ügyfelderitósére szolgál, s a beszerzett bizonyítékokat, jelentós mellett, a fegyelmi biróság elnökének benyújtja. 41. §. Az elnök a jelentést és csatolmányait azonnal közli a kir. * ügyészszel a ki 8 nap alatt köteles indítványát Írásban a fegyelmi bírósághoz beadni. 42. §. Ha a kir. ügyész indítványa az eljárás megszüntetésére szól, s a fegyelmi bíróság azt elfogadja, a megszüntetési határozat nem csak a vádlottnak kézbesítendő, hanem azon törvényszókkel is közlendő, a melynél vagy a melynek területén a vádlott alkalmazva van. .