Képviselőházi irományok, 1869. I. kötet • 1-104. sz.

Irományszámok - 1869-8. Válaszfelirati javaslat Simonyi Ernő és társai által benyujtva

26 8. SZÁM sabban, ha az elébbi pontban kifejtett elveknél fogva, ezen jog is egyedül a köztörvónyek ótalma és ezek iránt tartozó felelősség alá helyeztetik. A polgárok egyéni szabadságával kapcsolatban nem mulaszthatjuk el Felséged előtt kijelenteni, miképen mi a vallásszabadságnak, annak minden következményeivel együtt, és a vallásfelekezetek tökéletes jogegyenlőségének törvónyesitését az előhaladott kor sürgető igényei közé sorozandóknak tekintjük. A vallás lelkiismeret dolga. Miért is „a törvényesen bevett vallások" kifejezésnek törvényeinkből kihagyása mellett szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy vallását kiki szabadon választhatja és változtathatja, hogy továbbá ezen szabadság az alkotmány által biztosított egyéni jogok közé iktattassák, és annak sérthetetlensége, mint minden más egyéni jogoké, a köztörvények oltalma alá helyeztessék. A népek anyagi jólétének s szellemi emelkedésének következőleg a megelégedés ós erkölcsiség az önerejébeni bizalom, s ebből kisarjadzó véderő fejlesztésének, gyarapodásának leghatalmasabb tényezője, nézetünk szerint, a nemzet értelmiségi fokozatának emelésében fekszik. Miért is mi, szintúgy mint Felséged, ugy vagyunk meggyőződve, hogy a nemzet legfontosabb érdekei sürgősen igénylik a tanítás rendezését. Yalamint az állani minden polgárainak faj-, nyelv- s valláskülönbség nélkül jogokat ád és reájok kötelességeket ruház, ugy jogaik gyakorolhatására, kötelességeik teljesithetésére szellemi emelkedésök s anyagi jólótök előmozdítása által faj, nyelv s vallásra való tekintet nélkül gondoskodni tartozik. — Annálfogva mi a népnevelóst átalánosnak, ingyenes ós kötelezőnek, a közép ós magasabb tanintézeteket mindenkire nézve könnyen hozzáférhetőknek kívánjuk. Különös fontosságot helyezünk pedig abba, hogy a népnevelési s közoktatási ügy az ország közigazgatási szervezetével a községtől kezdve fel a kormányig válhatlan kapcsolatba hozassék, és hogy a katonai oktatás fokozatosan az elemi tanodáktól az egyetemig a polgári közoktatással egyesittessék. Felségednek a hűbéri viszonyok még fennálló maradványainak megszüntetésére vonatkozó intése, a nemzet egyhangú ós már több izben kifejezett kivánatával találkozik. Mi is ezt az igazság, méltányosság ós a tulajdon szentségének teljes megóvása mellett kívánjuk eszközöltetni. Áthatva mindannak fontosságától mi hazánk anyagi felvirágzásának fejlesztésére befolyással lehet, kiváló figyelmünket forditandjuk azon nemzetközi szerződések átvizsgálására, melyeket Felséged kormánya élénkbe terjesztend. A kereskedelmi és ipartörvények javításánál és alkotásánál figyelemmel leszünk arra, hogy a jóhiszemű üzleti kötések gyors elintézése biztosítva legyen, az ipar és kereskedés fejlesztésére kiválólag hivatott társulatok és egyletek egyrészt a kalandos vállalkozók túlkapásaitól megóvassanak, másrészt a kormány túlságos beavatkozása által a vállalkozási szellem el ne zsibbasztassék. Egy józan és független hazai bankrendszernek megállapítását s ez által a forgó tőkének szaporítását, ugy mint a hitelintézetek hálózatának az egész országbani kiterjesztését véljük mi főleg ezen czól elérésére hivatottaknak. Nem mulasztandjuk el továbbá kiváló gondot fordítani az ország fő jövedelmi forrását képező földmüvelésre, elhárítva az akadályokat, melyek felvirágzásának útjában állnak, és pártolva mindazon intézkedéseket, melyek e czól előmozdítására szolgálnak. Közutainknak jó karba helyezését, vasúti hálózatunk országos szempontból mihamarabbi kiépítését, folyóinknak szabályozását s a csatornákkali összeköttetését, anyagi felvirágzásunk mellőzhetlen feltételének tekintjük. Kellő figyelemmel vizsgálandjuk meg tehát azon törvényjavaslatokat, melyek közlekedési eszközeinkre vonatkozólag Felséged kormánya által országgyűlési tárgyalás alá terjesztetni fognak. Mi azonban az óhajtott czélt, hazánk anyagi felvirágzását, csak ugy véljük elérhetőnek, ha kellő gondot fordítva a köz- és vasutakra, úgymint csatornák és folyókra, melyek a belforgalom könnyítésére szolgálnak, fő igyekezetünk oda leend irányozva, hogy nyers terményeinket a legolcsóbb módon a tengerre, s igy a világvásárra szállíthassuk. S ha továbbá az állam nem vállal magára oly köztelezettségeket, melyek a nemzeti vagyonosodással